A legfontosabb számadatok

Mérleg	Tárgyévi veszteség
Az EKB mérlege 2025-ben 37,3 milliárd €-val csökkent, főként a monetáris politikai értékpapír-állomány visszaesése miatt, mivel az eurorendszer már nem fektette be újra az APP és a PEPP szerint lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket.	Az EKB vesztesége 2025-ben jelentősen alacsonyabb a 2024-es veszteségnél, ami főként a nettó TARGET-kötelezettségből eredő kamatráfordítás csökkenésére vezethető vissza. Az előző két évihez hasonlóan a 2025-ös veszteség is az EKB mérlegében marad, és a jövőbeli nyereségből kell majd leírni.
Mérleg	Tárgyévi nyereség/(veszteség)
(milliárd EUR)	(millió EUR)

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

Az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves részét képező gazdálkodási jelentés célja, hogy kiegészítő információkat nyújtson az olvasónak a pénzügyi kimutatásokról.^[1],[2] Tekintve, hogy az EKB tevékenysége és műveletei a monetáris politikai céljait szolgálják, a pénzügyi pozícióját és eredményét a monetáris politikai intézkedéseivel összefüggésben érdemes megvizsgálnunk.

A gazdálkodási jelentésben bemutatjuk az EKB fő feladatait és tevékenységeit, és ezeknek a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás év közbeni fő változásait, kitérve az EKB nettó saját tőkéjéről szóló információkra.^[3] Végezetül leírjuk az EKB működésének kockázati környezetét, taglalva a rá ható konkrét kockázatokat, valamint az ezeket mérséklő kockázatkezelő irányelveket.

1.2 Fő feladatok és tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amely rajta kívül az eurót közös valutaként használó európai uniós tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB-k) tömöríti magában.^[4] Az eurorendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Feladatait úgy látja el, ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződésben^[5], valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a KBER alapokmánya)^[6] előírják (1. ábra). Az EKB tevékenysége megbízatásának teljesítésére, nem pedig nyereségszerzésre irányul.

1. ábra

Az EKB fő feladatai

Mivel az eurorendszer monetáris politikája decentralizáltan valósul meg, a monetáris politikai műveleteket az EKB és az euroövezeti NKB-k pénzügyi kimutatásaiban rögzítik. Az eurorendszer monetáris politikai működési keretrendszerében szereplő egyes eszközöket az EKB nem alkalmazza, tehát ezeknek nincs hatása az EKB pénzügyi kimutatásaira.^[7]

Az 1. táblázatban az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb tevékenységeket tekintjük át, valamint bemutatjuk az EKB pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásukat.

1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

Az EKB mérlege 2022-ig tovább bővült (1. diagram), ami elsősorban annak tudható be, hogy az EKB az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében az eurorendszer monetáris politikájának végrehajtása részeként végleges értékpapír-vásárlásokat hajtott végre.^[13] A 2022. évi bővülés mérsékelt volt, mivel a PEPP és az APP alatti nettó értékpapír-vásárlások 2022. március végétől, illetve 2022. július 1-jétől megszűntek. Az EKB mérlege mind 2023-ban, mind 2024-ben zsugorodott, elsősorban az APP szerinti állomány csökkenése miatt, ugyanis 2023 márciusa és júniusa között a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket csak részlegesen fektettük be újra, majd 2023 júliusától az újrabefektetést teljesen beszüntettük. A PEPP-állomány fokozatos csökkenése – ami annak köszönhető, hogy 2024 második felében csak részben fektettük be újra a tőketörlesztéseket – szintén hozzájárult az EKB mérlegének csökkenéséhez az adott évben. Az újrabefektetés 2024 végén megszűnt.

2025-ben az EKB mérlegfőösszege 37,3 milliárd €-val 603,3 milliárd €-ra tovább csökkent, ismét főként a PEPP és az APP keretében szerzett értékpapír-állományok visszaváltása nyomán. A visszaváltások révén a monetáris politikai célú értékpapír-állomány zsugorodott, és az eurorendszeren belüli kötelezettségek ennek megfelelően szintén visszaestek a vásárlások TARGET-számlákon keresztüli készpénzes kiegyenlítésének közvetítésével. Ezt a visszaesést csak részben ellensúlyozták az EKB-nál elhelyezett kisebb betétállományokból származó pénzkiáramlások, amelyek az egyéb kötelezettségek egyidejű esését eredményezték.

1. diagram

Az EKB mérlegének fő elemei

(milliárd EUR)

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2025 végén az EKB teljes eszközállományának 54%-át tette ki. Ebben a mérlegtételben az EKB-nak azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állománya található, amely az értékpapírpiaci program (SMP), a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében került a tulajdonába. A fenti programok alatt vásárolt értékpapír-állományokat értékcsökkenéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni.

A vonatkozó kormányzótanácsi határozatok alapján az eurorendszer 2023 júliusától, illetve 2024 végén megszüntette az EVP és a PEPP szerinti lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újrabefektetését. E döntések eredményeként az EKB monetáris politikai céllal tartott értékpapír-állománya egyenletes és kiszámítható ütemben csökken. A monetáris politikai célú portfóliók 2025-ben összesen 51,5 milliárd €-val 325,3 milliárd €-ra csökkentek (2. diagram). Az APP-portfólió 33,7 milliárd €-val 186,5 milliárd €-ra csökkent, miközben a PSPP-, ABSPP- és CBPP3-állományok 26,5 milliárd €-val, 4,0 milliárd €-val, illetve 3,1 milliárd €-val csökkentek. A PEPP-portfólió 17,8 milliárd €-val 138,6 milliárd €-ra esett vissza.

2. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

Az APP és a PEPP keretében az EKB által 2025 végén tartott értékpapírok lejárati profilja diverzifikált volt (3. diagram).^[14]

3. diagram

Az APP és a PEPP lejárati profilja

Az EKB aranyat, különleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetközi tartalékának euróban kifejezett összértéke 2025-ben 13,6 milliárd €-val 116,8 milliárd €-ra nőtt.

Az EKB aranykészleteinek és aranyköveteléseinek euróban kifejezett értéke 2025-ben 18,9 milliárd €-val 59,8 milliárd €-ra emelkedett (4. diagram), aminek fő oka az euróban kifejezett piaci aranyárfolyam megemelkedése. A növekedés az EKB aranyátértékelési számláinak ezzel egyenértékű emelkedéséhez is vezetett (lásd az 1.3.2. „Nettó saját tőke” pontot).

4. diagram

Aranyállományok, aranyárfolyamok

(Bal skála: milliárd EUR; jobb skála: unciánkénti aranyár euróban)

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbi alapú devizaállománya euróban számolva 4,8 milliárd €-val 55,2 milliárd €-ra esett (5. diagram), amit elsősorban az USA-dollár és a japán jen euróval szembeni leértékelődése okozott.^[15] Az USA-dollár leértékelődése az EKB átértékelési számláinak kisebb egyenlegén is látható (lásd a „Nettó tőke” című 1.3.2. pontot), míg a japán jen leértékelődése az év végén az eredménykimutatásba átvezetett árfolyamleírást eredményezett, mivel a kapcsolódó átértékelési számlák 2024-ben teljesen kimerültek (lásd az „Eredménykimutatás” című 1.3.3. pontját). Az értékcsökkenés ellenére a japánjen-tartalék nőtt az EKB devizatartalékai összetételének a célzott elosztásnak megfelelően végrehajtott szokásos egyensúly-helyreállítása eredményeként. Az egyensúly-helyreállítás részeként 2025 első negyedévében az EKB USA-dollárban tartott állományának egy kis részét értékesítette, és a bevételeket teljes mértékben japán jenbe fektette.

5. diagram

Devizaállományok

(milliárd EUR)

Az EKB devizatartalékának fő alkotóeleme továbbra is az USA-dollár, amely 2025 végén a teljes állomány 78%-át tette ki.

Háromlépcsős eljárással kezeljük az állomány befektetését. Az első lépcsőben a kockázatkezelők megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet a Kormányzótanács hagy jóvá. A második lépésben a portfóliómenedzserek megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. A harmadik lépésben pedig az NKB-k decentralizált módon naponta végeznek befektetési műveletet.

Az EKB a devizaállományát értékpapírba, passzív visszavásárlási megállapodásokba és pénzpiaci betétekbe fekteti be, vagy folyószámlán tartja (6. diagram). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékeljük.

6. diagram

A devizabefektetések összetétele

(milliárd EUR)

Az EKB a devizaállományával az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a következő három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelelően ezen állománynak közel a fele rövid futamidejű értékpapírokból áll (7. diagram).

7. diagram

A devizában denominált értékpapírok lejárati profilja

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója a befizetett tőkének, az általános tartalékalapba átvezetett összegeknek és a pénzügyi kockázati céltartaléknak a befektetéséből áll.^[16] E portfólió értéke 2025-ben 0,4 milliárd €-val 23,1 milliárd €-ra emelkedett (8. diagram), ami elsősorban a portfólión keletkező kamatbevétel újrabefektetésének tudható be.

8. diagram

Saját vagyonalap-portfólió

(milliárd EUR)

A saját vagyonalap-portfólió főként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk. 2025-ben a hitelviszonyt megtestesítő állampapírok a teljes portfólió 73%-át tették ki.

A saját vagyonalap-portfólióban stabilan tovább emelkedett a zöld befektetések aránya, a 2024. végi 28%-ról 2025 végén 33%-ra.^[17] Az EKB az elkövetkező években utóbbi részesedés további bővítését tervezi.^[18] A másodpiaci zöldkötvény-vásárlást 2021-ben és 2022-ben a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által 2021 januárjában létrehozott, euróban denominált, központi banki zöldkötvény-befektetési alapba való befektetések (EUR BISIP G2) egészítik ki. Az EKB 2024 októberében saját vagyonalapjának kis részét a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatókat követő részvénytőzsde-alapokba (ETF) kezdte el befektetni^[19]. Ez a diverzifikálás növeli a saját vagyonalap-portfóliójában rejlő hozampotenciált, és jobban összehangolja befektetéseit a Párizsi Megállapodás és az európai klímarendelet céljaival összhangban álló dekarbonizációs pályával.^[20]

A saját vagyonalap-portfólió célja olyan jövedelem biztosítása, amellyel a nem felügyeleti jellegű feladatok ellátásával kapcsolatos működési ráfordításokat fedezzük.^[21] A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetjük, betartva a kockázati kontrollrendszer által megszabott értékhatárokat. Ez a nemzetközi tartalékportfólióval összevetve diverzifikáltabb lejárati szerkezetet eredményez (9. diagram).

9. diagram

A saját vagyonalap értékpapírjainak lejárati szerkezete

2025 végére az eurorendszer által kibocsátott forgalomban lévő eurobankjegyek összértéke 2024 végéhez hasonlítva 2,0%-kal, 1619,5 milliárd €-ra nőtt. Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékéből 8%-ot osztottak, amely az év végén 129,6 milliárd €-t tett ki. A jogszabályok értelmében mind az EKB-nak, mind az euroövezeti központi bankoknak jogukban áll eurobankjegyet kibocsátani. A gyakorlatban azonban csak az NKB-k bocsátanak ki fizikailag vagy vonnak ki a forgalomból eurobankjegyeket. Így az EKB-nak az euroövezeti NKB-kkal szemben eurorendszeren belüli követelései vannak, amelyek értéke a rá osztott, forgalomban lévő bankjegyek értékével megegyező.

Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségei – amelyek elsősorban az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni nettó TARGET-egyenlegét és az EKB-nak az euroövezeti NKB-k által az eurorendszerhez való csatlakozáskor átadott devizatartalék-eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeit foglalják magukban – 2025-ben 34,6 milliárd €-val 354,1 milliárd euróra estek.

Az eurorendszeren belüli kötelezettségek alakulását túlnyomórészt a nettó TARGET-kötelezettség változása határozza meg. A nettó TARGET-kötelezettség a 2021–25-ös időszakban bekövetkezett változásaihoz hozzájárult a TARGET-számlákon keresztül elszámolt monetáris politikai célú értékpapír-vásárlás és visszavásárlás, valamint az euroövezeti és euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek változásai (10. diagram). Az EKB nettó TARGET-kötelezettsége 2025-ben 34,6 milliárd €-val csökkent, főként a monetáris politikai célú értékpapírok visszaváltásából származó készpénzbeáramlás miatt, amelyet részben ellensúlyozott (i) az euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban kifejezett csökkenése és (ii) az EKB nettó TARGET-kötelezettsége utáni kamatráfordítás.

10. diagram

Eurorendszeren belüli nettó TARGET-egyenleg, euroövezeten belüli és kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek és monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

2025-ben az EKB egyéb kötelezettségei 16,1 milliárd €-val 58,8 milliárd €-ra estek, aminek oka főként az euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek csökkenése volt, amit az EKB által a fiskális megbízotti szerepében elfogadott betétek zsugorodása okozott.^[22]

1.3.2 Nettó saját tőke

Az EKB nettó saját tőkéje a tőkéjéből, a pénzügyi kockázati céltartalékban és az általános tartalékalapban tartott összegekből, az átértékelési számlákból, bármely az előző években halmozott veszteségből és a tárgyévi nyereségből, illetve veszteségből áll.^[23],[24]

2025 végén az EKB nettó saját tőkéje 60,9 milliárd €-t tett ki (11. diagram és 2. táblázat). Ez az összeg 11,0 milliárd €-val meghaladta a 2024. év végi értéket az átértékelési számlák emelkedése miatt, amelyet elsősorban az euróban kifejezett piaci aranyárfolyam 2025-ös emelkedése okozott. Az EKB nettó vagyonának növekedését részben ellensúlyozta a 2025-ben keletkezett veszteség.

11. diagram

Az EKB nettó saját tőkéje

(milliárd EUR)

Az árfolyam-átértékelés alá eső aranykészleteken, devizán, értékpapírokon és egyéb instrumentumokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem közvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok lehetővé teszik, hogy az egyes ár-, illetve devizaárfolyamok jövőbeli kedvezőtlen alakulásának hatását semlegesítsék, és reziliensebbé tegyék az EKB-t a mögöttes kockázatokkal szemben. Az arany-, deviza-, értékpapír- és egyéb instrumentum-átértékelési számlák 2025-ben 12,2 milliárd €-val 62,5 milliárd €-ra emelkedtek, elsősorban az arany magasabb átértékelési egyenlegei miatt, ami az euróban kifejezett piaci aranyárfolyam emelkedésének köszönhető. Ezt a hatást részben ellensúlyozta, hogy a külföldi devizák – elsősorban USA-dollár – átértékelési egyenlege csökkent, ami az euróval szembeni leértékelődésnek tudható be (12. diagram).

12. diagram

A főbb devizaárfolyamok és az aranyárfolyam a 2021–25-ös időszakban

(százalékos változás 2021-hez képest; év végi adatok)

Az EKB tekintettel a pénzügyi kockázatoknak való kitettségére (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1. pontot), céltartalékot képezhet a pénzügyi kockázatokkal szemben, amelyből a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben a kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket ellensúlyozza. 2023 vége óta a céltartalék értéke nulla, mivel teljes mértékben felhasználták az EKB 2022-ben és 2023-ban keletkezett veszteségeinek fedezésére. A céltartalék mértékének éves felülvizsgálatával összefüggésben a Kormányzótanács dönthet a tartalék feltöltéséről, amint az EKB újra nyereséges lesz, és jóváírhatja az előző évekről átvezetett halmozott veszteségeket.

Az EKB tárgyévi vesztesége 1,3 milliárd €-t tett ki (lásd az „Eredménykimutatás” 1.3.3. pontját). Az előző két évhez hasonlóan a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a veszteséget átvezeti az EKB mérlegébe, hogy majd a jövőbeli nyereség terhére elszámolják.

1.3.3 Eredménykimutatás

Az előző négyéves időszakban (13. diagram) az EKB eredménye csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az EKB eredménye 2022-ben és 2023-ban elsősorban a kamatlábkockázat realizálódása miatt esett, mivel az euroövezeti kamatlábak emelkedése az EKB által a nettó TARGET-kötelezettsége után felmerült, az irányadó refinanszírozási műveletek (IRM) kamatlábán fizetett kamatráfordítás azonnali megemelkedéséhez vezetett.^[25] Ugyanakkor az EKB eszközállományán keletkezett bevétel nem nőtt hasonló mértékben és ütemben. Ez a helyzet 2024-ben is fennállt, mivel az adott év júniusában kezdődő kamatvágások ellenére a nettó TARGET-kötelezettség után felmerült kamatráfordítás átlagosan még mindig magasabb volt, mint az eszközökből származó kamatbevétel. Az EKB eredménye 2025-ben – bár még mindig veszteség – lényegesen jobb volt, mint 2024-ben, mivel a kamatozó eszközök és a kötelezettségekre vonatkozó kamatlábak közötti különbség szűkült, főként a nettó TARGET-kötelezettség alacsonyabb átlagos kamata miatt, különösen a további kamatcsökkentéseket követően (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1. pontot).

Az EKB 2022 óta keletkezett veszteségei – amelyeket jelentős nyereséggel jellemzett hosszabb időszak előzött meg – az eurorendszer szerepével és az ahhoz szükséges szakpolitikai intézkedésekkel magyarázható, hogy teljesítése az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges megbízatását. Ezenkívül az olyan mögöttes monetáris politikai intézkedések, mint például az eszközvásárlási programok, hozzájárultak a gazdasági eredmények javulásához. Az EKB mérlegfőösszege 2022-ig jelentős mértékben bővült, főként a végleges eszközvásárlási programok alatti értékpapír-vásárlásoknak köszönhetően. Az eszközoldalon a legtöbb monetáris politikai értékpapír jelenleg hosszú lejáratú és fix kamatozású, és olyan időszakban vásárolták őket, amikor a kamatlábak nagyon alacsonyak vagy nullán voltak. Ezekre az eszközökre nincsenek azonnal hatással az EKB irányadó kamatlábainak változásai, és továbbra is viszonylag alacsony kamatbevételt generálnak. Ugyanakkor ezeknek a vásárlásoknak a TARGET-en keresztül történő készpénzes kiegyenlítése megnövelte az EKB nettó TARGET-kötelezettségét, amely viszont érzékeny az EKB irányadó kamatainak a változására. 2023-tól a monetáris politikai célú értékpapír-állományoknak az újrabefektetések kivezetése miatti fokozatos csökkenése a nettó TARGET-kötelezettség ennek megfelelő visszaeséséhez vezetett, ami a kamatkockázat enyhülését eredményezte (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1. pontot).

Az EKB várhatóan 2026-ban vagy az azt követő évben ismét nyereségessé válik, de ez függ az irányadó kamatlábainak és devizaárfolyamainak jövőbeli szintjétől, valamint a mérlegének méretétől és összetételétől.

Az EKB pénzügyi erejét végső soron tőkéje és jelentős átértékelési számlái adják, amelyek összértéke 2025 végén 71,4 milliárd €-t tett ki (lásd a „Nettó saját tőke” című 1.3.2. pontot), és minden esetben tökéletesen teljesíteni tudja elsődleges megbízatását, az árstabilitás fenntartását.^[26]

13. diagram

Az EKB eredménykimutatásának fő elemei

(millió EUR)

2025-ben az EKB tárgyévi vesztesége 1254 millió €-t tett ki, jóval kisebb volt, mint a 2024. évi veszteség, ami a nettó kamatráfordítás jelentős csökkenésének tudható be (14. diagram).

14. diagram

Az EKB nyereségének/(veszteségének) fő tényezői 2024-ben és 2025-ben

(millió EUR)

Az EKB nettó kamatráfordítása 2025-ben 178 millió €, szemben a 2024. évi 6983 millió €-val (15. diagram). Fő alkotóeleme továbbra is az EKB nettó TARGET-kötelezettségéből eredő jelentős kamatráfordítás, amely bőven ellensúlyozta a következő eszközökből eredő kamatbevételt: (i) monetáris politikai célú értékpapírok (ii) az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásához kapcsolódó EKB-követelések, (iii) a nemzetközi tartalék.

15. diagram

Nettó kamatbevétel/(ráfordítás)

(millió EUR)

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező nettó kamatbevétel 2025-ben kismértékben, 36 millió €-val 3814 millió €-ra csökkent (16. diagram), ami elsősorban az APP (CBPP3, ABSPP és PSPP) alatti állományokból származó alacsonyabb kamatbevételnek tudható be. Az APP-állományokon keletkező nettó kamatbevétel 301 millió €-val 2318 millió €-ra csökkent, ami elsősorban az ABSPP-állományokból származó kamatbevétel visszaesésének tudható be, amely 281 millió €-val 137 millió €-ra zsugorodott az értékpapír-visszafizetés miatt jelentősen alacsonyabb állomány miatt. A PSPP alatti értékpapírok kamatbevétele 2022 millió € volt, ami csaknem megegyezett a 2024. évivel, mivel a portfólióban tartott értékpapírokat többnyire alacsony hozamok mellett szerezték meg, így azok lejárata csak csekély hatást gyakorolt a kapcsolódó kamatbevételre. Ezzel szemben a PEPP alatti értékpapírokból származó nettó kamatbevétel 275 millió €-val 1481 millió €-ra nőtt, csaknem teljes mértékben ellensúlyozva a többi monetáris politikai portfólió visszaesését, és főként az állami szektorbeli értékpapír-állomány alacsonyabb felár-amortizációjával állt összefüggésben.

16. diagram

A monetáris politikai célú értékpapír-állomány nettó kamatbevétele/(-ráfordítása)

(millió EUR)

A nemzetközi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 449 millió €-val 2089 millió €-ra esett, ami főként az USA-dollárban tartott értékpapír-állományokon szerzett kisebb kamatbevételnek tudható be.

Az EKB-ra allokált eurobankjegyekből származó kamatjövedelem és az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalékból eredő követelései utáni kamatráfordítás 2025-ben 2332 millió €-val 2900 millió €-ra, illetve 659 millió €-val 790 millió €-ra csökkent. E csökkenések az EKB irányadó kamatlábainak visszavágásából és – kisebb mértékben – a díjazás alapjaként az IRM-kamatláb helyett a betéti rendelkezésre állás kamatlábának (DFR) alkalmazásából eredő 2025. évi alacsonyabb átlagos kamatlábnak (2,3%, szemben a 2024-es 4,1%-kal) tulajdoníthatók.

Nagyjából ugyanebből az okból az NKB-któl esedékes, illetve nekik járó TARGET-egyenlegekből származó nettó kamatráfordítás 2025-ben 7968 millió €-val 7706 millió €-ra csökkent. A visszaeséshez továbbá az alacsonyabb TARGET-állományok is hozzájárultak, amelyek főként a lejáró monetáris politikai értékpapíroknak köszönhetően csökkentek.

Az egyéb nettó kamatráfordítás 2025-ben 994 millió €-val 485 millió €-ra csökkent. Ez főként az alacsonyabb kamatráfordításnak tulajdonítható a következők kapcsán: (i) az EKB által fiskális megbízotti szerepében elfogadott betétek, (ii) az euroövezeti kiegészítő rendszerek egyenlegei és (iii) az értékpapír-kölcsönzési tranzakciók során fedezetként kapott készpénz, ami 2025-ben az alacsonyabb átlagos kamatlábnak és az említett három tétel alacsonyabb átlagos egyenlegének tudható be. Ezeket a változásokat részben ellensúlyozta a saját vagyonalap-portfólión nyert alacsonyabb kamatbevétel, ami főként a diszkontkötvények alacsonyabb amortizációjának tudható be.

A pénzügyi műveletekből származó nettó realizált nyereség 2025-ben 950 millió € volt, szemben a 2024-es 17 millió €-s veszteséggel (17. diagram). Ez túlnyomórészt az EKB-devizatartalék összetételének 2025 első negyedévi szokásos kiegyensúlyozásából realizált árfolyamnyereségnek tudható be, hogy összhangba kerüljön a célkitűzés szerinti allokációval. Az USD-állomány egy kisebb részének eladásából származó bevétel teljes egészében japán jenbe lett befektetve (18. diagram).

Az eredményhez hozzájárult az USA-dollárban denominált értékpapírok eladásán realizált nettó árfolyamnyereség is, amelyek piaci árfolyamát pozitívan befolyásolta a megfelelő amerikai hozamok év közbeni csökkenése (19. diagram).

17. diagram

Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

(millió EUR)

18. diagram

Pénzügyi műveletekből származó negyedéves realizált nyereség/veszteség 2024-ben és 2025-ben

(millió EUR)

19. diagram

Kétéves államkötvényhozamok az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában

(éves százalékok; hó végi adatok)

A nem realizált átértékelési veszteséget az EKB eredménykimutatásában év végi értékvesztési leírás formájában kell elszámolni. 2025-ben ez a leírás 1446 millió €-t tett ki (20. diagram). Mivel a külföldi valuták az euróval szemben a beszerzési költség alatti árfolyamra értékelődtek le, a nem realizált devizaárfolyam-veszteség 1316 millió €-t tett ki. A japán jen 13%-kal értékelődött le az előző év hasonló időszakához képest, aminek eredményeként 1229 millió € került leírásra az adott devizában denominált állományokra. Emellett 130 millió €-s nem realizált árfolyamveszteség is keletkezett, mivel főként a saját vagyonalapban és a japánjen-portfólióban tartott több értékpapír piaci értéke csökkent.

20. diagram

Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése

(millió EUR)

Az EKB teljes működési ráfordításai – ideértve az értékcsökkenést és a bankjegy-előállítási szolgáltatásokat – 42 millió €-val 1428 millió €-ra csökkentek (21. diagram). Ez jórészt a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kisebb személyi jellegű költségeknek tudható be, főként azért, mert 2024-ben módosítottuk az EKB nyugdíjrendszerére vonatkozó szabályokat, és az ehhez kapcsolódó, nem ismétlődő költséget teljes egészében elszámoltuk az adott év eredménykimutatásában.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordításokat teljes egészükben fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett éves díjak. Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges kiadások alapján a felügyeleti díjakból származó bevétel 2025-ben 690 millió € volt.^[27]

21. diagram

Működési ráfordítások és felügyeleti díjbevétel

(millió EUR)

1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amely folyamatos a következő tevékenységek révén:(i) a kockázatok feltárása és értékelése, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálata, (iii) kockázatmérséklő intézkedések meghozatala és (iv) a kockázatok monitorozása, adatszolgáltatása. Minden felsorolt folyamatot hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatnak (2. ábra).

2. ábra

Kockázatkezelési ciklus

A következő pontokban a kockázatokkal, ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázati kontrollrendszerekkel foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelelően megvédhető a felmerülő pénzügyi kockázatoktól. Az eurorendszerbeli központi banki szakértőket tömörítő Kockázatkezelési Bizottság (RMC) olyan pénzügyi kockázatok monitorozásában, mérésében és adatszolgáltatásában működik közre, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatáskörébe tartozik még a kapcsolódó módszertanok és keretek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a döntéshozó testületeket az eurorendszer megfelelő szintű védelmének biztosításában.

A pénzügyi kockázatok az EKB tevékenységeiből és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekből származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során művelettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határértékeket alkalmazunk, amelyek a különféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a műveletbe bevont eszközök kockázati jellemzőit tükrözik.

A kockázatmonitorozás és -értékelés céljából az EKB többféle szakértői kockázatbecslő technikára támaszkodik. A technikák alapja közös piaci és hitelkockázati szimulációs keret. A kockázati mérőszámokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítjuk ki. A kockázatokat jellemzően a várható veszteség (ES) mutatójával számszerűsítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves időtávon becslünk.^[28] A kockázatokat két megközelítésben számítjuk: (i) a számviteli megközelítés, amely az EKB eredménykimutatására gyakorolt hatásra összpontosul, azaz a veszteségeket először a vonatkozó átértékelési számlák fedezik; és (ii) a pénzügyi megközelítés, amely a pénzügyi veszteségeknek az EKB nettó saját tőkéjére gyakorolt hatására összpontosul, és az átértékelési számlákat nem tekinti puffernek a kockázatszámítás során. Az EKB emellett egyéb kockázati mérőszámokat is számít eltérő konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatókönyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása érdekében a kitettségekről és a bevételről hosszabb távú prognózisokat is vizsgál.^[29]

Az EKB teljes kockázata némileg csökkent az év során. 2025 végén az EKB mérlegéhez tartozó pénzügyi kockázatok számviteli megközelítés szerinti, ES-mutatóval mért értéke 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon 15,2 milliárd €-t tett ki, amely valamelyest alatta marad a 2024 végén becsült kockázati értéknek (22. diagram). Az EKB APP és PEPP alatti állami szektorbeli értékpapír-állományának a csökkenése nyomán kisebb kockázatot nagyrészt ellensúlyozták az EKB által tartott devizatartalékkal és az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliójával kapcsolatos megnövekedett kockázatok.

22. diagram

Teljes pénzügyi kockázat (ES 99%-os számviteli megközelítés)

(milliárd EUR)

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és a nemzetközi tartaléka. Bár a monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelminőség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetközi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki van téve a hitelmigrációs kockázatnak és a hitel-nemteljesítési kockázatnak. A monetáris politikai célú értékpapír-állomány visszaesésének hatására 2024-hez képest csökkent a hitelkockázat.

A hitelkockázatot elsősorban az elfogadhatósági követelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók között eltérő határértékek alkalmazásával enyhítjük.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaihoz kapcsolódnak. A devizakockázat 2024-hez viszonyítva erősödött.

Az említett eszközök szakpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a különféle devizanemek és arany közötti diverzifikálásával mérsékli őket.

Az EKB euróban denominált saját vagyonalap-portfóliójának kis részét a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatókat követő ETF-részvényekbe fektetjük be, ami a saját tőkével kapcsolatos kockázatot eredményez.

Tekintettel a kismértékű allokációra, az EKB részvénykockázata meglehetősen elhanyagolható. Diverzifikációval és a megfelelő átértékelési számlákkal mérsékeljük.

Az EKB nemzetközi tartalékát és az euróban denominált saját vagyonalap-portfólióját főként rögzített kamatozású értékpapírokba fektetjük, és a piaci árazásból eredő kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel piaci árakon vannak értékelve. Az EKB devizatartalékának csaknem felét viszonylag rövid lejáratú eszközökbe fektetjük (lásd a „Mérleg” című 1.3.1. pontban a 7. diagramot), a saját vagyonalapban található eszközöknek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a „Mérleg” című 1.3.1. pontban a 9. diagramot). Az EKB saját vagyonalap-portfóliójának a számviteli módszertan szerint mért kamatkockázata 2024-hez képest megemelkedett.

Az EKB piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatát eszközallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása, hogy az EKB eszközei után kapott kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat nem felel meg egymásnak, ami kihat az EKB nettó kamatbevételére. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem közvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, különös tekintettel az eszközök, illetve források lejárati és hozamszerkezetei közötti megfelelés hiányára. 2025-ben csökkent a kamatlábkockázat, ami annak tudható be, hogy az APP és a PEPP alatti értékpapír-állomány csökkenése nyomán csökkentek az EKB kötelezettségei. Amellett, hogy a várható veszteségen belül 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon mérik, a szóban forgó kockázatot az EKB közép- és hosszú távú jövedelmezőségi prognózisának segítségével monitorozzuk.

Az ilyen fajta kockázatot eszközallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében nem díjazott kötelezettségek is vannak.

2022 óta a kamatlábkockázat materializálódása nyomán az EKB-nak vesztesége keletkezik, 2025-ben pedig nettó kamatráfordítása keletkezett. Ez jelentősen kisebb volt az előző két évhez képest, főként a betéti rendelkezésre állási kamat csökkenése miatt, amely 2025. január 1-jétől a forrásoldali kamatozás fő rátája. Miközben az EKB várhatóan a közeljövőben nettó kamatbevételre tesz szert, nem zárható ki az elkövetkező években bekövetkező további kamatveszteségek lehetősége, tekintettel a lejárati és hozamszerkezetek korábban említett forrás- és eszközoldali eltéréseire.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok fokozatosan beépülnek az EKB kockázatkezelési keretébe. Az eurorendszer 2022-ben elvégezte mérlegének első klímastressztesztjét, amely lehetővé tette az EKB mérlegére gyakorolt kockázati hatás előzetes becslését.^[30] 2024-ben újabb éghajlati stressztesztre került sor, és az elkövetkező években is rendszeresen lesznek éghajlati stressztesztek.^[31]

1.4.2 Működési kockázat

A működésikockázat-kezelés az EKB szervezetirányításának és gazdálkodásának szerves része.^[32] Az Igazgatóság feladata az EKB működésikockázat-kezelési politikájának és keretrendszerének meghatározása és jóváhagyása, a Működési Kockázati Bizottság pedig támogatja az Igazgatóságot a működési kockázatok kezelését érintő felvigyázási szerepkörének ellátásában.^[33]

Az ORM-keretrendszer fő célja lehetővé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, megőrizve eközben reputációját, megvédve eszközeit a veszteségtől, visszaéléstől és kártól. Az ORM-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját működési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelelő válaszlépések megtétele és jelentése. Ezzel összefüggésben az EKB kockázati toleranciára vonatkozó szabályai útmutatást adnak a válaszstratégiákhoz és a kockázatelfogadási eljárásokhoz. Ezek olyan ötször ötös kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely kvantitatív és kvalitatív kritériumokat alkalmazó hatás- és valószínűségi skálákra épül.

Az EKB egyre komplexebb és egymással egyre szorosabban összekapcsolódó fenyegetéseknek van kitéve, ideértve a geopolitikai kockázatokat, a kiberbiztonsági fenyegetéseket és a fenntarthatósági problémákat. Az EKB napi tevékenységére sokféle működési kockázat hat. A legtöbb gondot jelentő területek közé sokrétű, nem pénzügyi kockázatok is tartoznak, amelyek személyekből, rendszerekből, folyamatokból, harmadik félhez fűződő kapcsolatokból és külső eseményekből erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, és a kockázatokra vonatkozó információk döntéshozatalba történő beépítését. Továbbra is nagy figyelmet fordít emellett a rezilienciájának a növelésére, tágabb képet alkotva a kockázatokról és a lehetőségekről a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve. Válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgozunk ki, amelyek bármiféle működési zavar vagy válság esetén biztosítják a kritikus üzletmeneti funkciók folytonosságát.

1.4.3 Üzletviteli kockázat

Az EKB az üzletviteli kockázat kezelésére külön Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát tart fenn, amely alapvető kockázatkezelési funkciót lát el, hogy megerősítse a bank szervezetirányítását.^[34] Feladata, hogy támogassa az Igazgatóságot az EKB feddhetetlenségének és hírnevének megóvásában, előmozdítsa az etikus viselkedési normák tiszteletben tartását, erősítse az EKB elszámoltathatóságát, átláthatóságát. A független Etikai Bizottság a feddhetetlenséggel és helyes üzletvitellel kapcsolatos tanácsokkal és útmutatással látja el az EKB felsővezető tisztségviselőit, valamint támogatja a Kormányzótanácsot a végrehajtói szinten jelentkező kockázatok megfelelő, koherens kezelésében. Az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus szintjén az Etikai és Jogkövetési Bizottság feladata az NKB-k és az illetékes nemzeti hatóságok magatartási keretrendszereinek koherens érvényesítése.

2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2025. december 31-i fordulónapon

2.2 Eredménykimutatás a 2025. december 31-én záródó évről

Frankfurt am Main, 2026. február 17.
Európai Központi Bank

Christine Lagarde
elnök

2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait olyan számviteli irányelvek^[35] szerint állítottuk össze, amelyek az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint megbízható és valós képet adnak a pénzügyi kimutatásokról, visszatükrözve ugyanakkor a központi banki tevékenység természetét.

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket alkalmaztuk: gazdasági valódiság és átláthatóság, körültekintés, lényegesség, következetesség és összehasonlíthatóság, folytonosság, az időbeli elhatárolás elve és a mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események kimutatása.

Az eszközök és források kimutatása

Valamely eszköz vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószínűsíthető, hogy az EKB-nak a jövőben vele kapcsolatosan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszköz költsége vagy értéke, illetve a kötelezettség összege megbízhatóan mérhető.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott hitelviszonyt megtestesítő állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközök és -kötelezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszközöket és forrásokat érintő tranzakciók a kiegyenlítés napjával kerülnek a könyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban kötött ügyleteket mérleg alatti számlákban, a kötés napján mutatjuk ki. A kiegyenlítés napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletkötés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletkötés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és könyveljük, ezek a felhalmozott összegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszközök, illetve -források

A devizában denominált eszközök és források euróra történő átváltása a mérlegfordulónapon uralkodó árfolyamon történik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszközök és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szereplő instrumentumok esetében devizanemenként történik.

A devizában denominált eszközök és -források piaci árfolyamra való átértékelését a devizaárfolyam szerinti átértékeléstől elkülönítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkülönböztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésből adódó különbözet, Az értékelésük ehelyett az unciánkénti euroár alapján történik, amelyet a 2025. december 31-ével záruló évre a 2025. december 31-én érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A különleges lehívási jogot (SDR) valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig öt főbb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott összege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2025. december 31-én érvényes EUR/SDR árfolyam alapján számoltuk át euróra.

Értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A jelenleg monetáris politikai célból tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai célból tartott, hitelviszonyt megtestesítő állomány kivételével) és hasonló eszközöket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci középárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamgörbék alapján külön-külön kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem különítjük el értékelési célból. A 2025. december 31-ével záruló évben a 2025. december 30-án érvényes piaci középárfolyamokat alkalmaztuk.

A forgalomképes befektetési alapokat nettó alapon az alap szintjén értékeljük át, nettó eszközértéküket felhasználva. A különféle befektetési alapok nem realizált nyeresége, illetve vesztesége között nem alkalmazunk nettósítást.

Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott sajáttőke-instrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés időszakában kell kimutatni.^[36] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget és veszteséget az adott eszköz átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, hanem közvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelelő átértékelési számlán felhalmozott korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapír-, deviza- vagy aranyállományból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében hasonló nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra csökken.

Az értékvesztés miatti veszteségeket az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a következő években csak abban az esetben vezethetők vissza, ha az értékvesztés csökken, és ha ez az értékvesztés első kimutatása után megfigyelhető eseménynek tulajdonítható.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerződés szerint hátralévő élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan művelet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás keretében eszközöket vásárol vagy ad el.

A visszavásárlási megállapodás keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy azt a partnertől egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron visszavásároljuk. A repót fedezettel biztosított betétként a mérleg forrásoldalán kell kimutatni. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszközoldalán fedezettel biztosított hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-kölcsönzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz formájában van biztosítva, és ha ezt a készpénzt továbbra sem fektetik be.

Mérlegen kívüli instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határidős devizaügyletet, a devizaswapügylet határidős lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalja magában, az átlagos költség és a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függő instrumentum átértékelése tételenként történik. A tőzsdei határidős (futures) nyitott kamatlábkontraktus változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni.

A határidős értékpapírügyletek értékelését a megfigyelhető piaci árfolyamok és kamatok alapján végzi az általánosan elfogadott értékelési módszerek, valamint az elszámolás és az értékelés napjai közötti időszak diszkonttényezőinek alkalmazásával.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközt – beleértve az immateriális javakat a föld és a műtárgyak kivételével – az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A földet és a műtárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB főépületét az értékcsökkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell értékelni. A főépület értékcsökkenésének elszámolásában a költségeket az eszközök hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelelő eszközelemhez rendelni és leírni. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszköz várható hasznos élettartama idejére vetítve történik, amely az eszköz használatba vételét követő negyedévtől indul. A legfontosabb eszközosztályok várható hasznos élettartama a következő:

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból eredő aktivált költség értékcsökkenési időszakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszköz várható hasznos élettartamát.

Az EKB évente értékvesztési vizsgálatot végez a főépületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközökön (lásd alább a „Lízing” pontot). Amennyiben azonosítunk értékvesztési mutatót, és a vizsgálat szerint az eszköz veszíthetett az értékéből, megbecsüljük a megtérülő értéket. Amennyiben a megtérülő érték kevesebb, mint a nettó könyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül rögzítésre.

A 10 000 €-nál kisebb értékű tárgyi eszközöket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszközök, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de előállításuk vagy fejlesztésük még folyamatban van, a „Folyamatban lévő beruházás” alatt vannak kimutatva. Amint az eszközök használatba vételre rendeltetésre állnak a kapcsolódó költségeket át kell vezetni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorba.

Lízing

Az EKB lízingbe vevőként és allízingbe adóként egyaránt eljár.

Az EKB mint lízingbe vevő
Minden olyan tárgyi eszközre vonatkozó lízingnél, ahol az EKB a lízingbe vevő, a kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettség a lízing kezdőnapján, azaz akkor kerül kimutatásra a mérlegben, amikor az eszköz használatba vehető, és a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” megfelelő tárgyi eszközosztály alatt, illetve a „Vegyes tétel” (források) alatt kell kimutatni. Amennyiben a lízingek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de az érintett eszköz előállítása vagy fejlesztése még folyamatban van, akkor a lízing kezdőnapja előtt felmerülő költségek a „Folyamatban lévő beruházás” alatt vannak kimutatva.

A használatijog-eszközöket értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. Emellett az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközöket értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatos további információkért lásd fent a „Tárgyi eszközök” pontot). Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris alapon történik, a lízing kezdőnapjától a használatijog-eszköz hasznos élettartamának vége vagy a lízingfutamidő vége közül a korábbi időpontig.

A lízingkötelezettség mérése kezdetben a (kizárólag bérleti komponenseket tartalmazó) jövőbeli lízingfizetések jelenértékén történik, amelyet az EKB járulékos hitelfelvételi kamatlábával kell diszkontálni. A lízingkötelezettséget ezt követően amortizált bekerülési értéken, az effektív kamat módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordításokat az eredménykimutatásban a „Kamatráfordítások” soron kell kimutatni. Amennyiben a jövőbeli lízingfizetések valamely index változása vagy a meglévő szerződés egyéb újraértékelése miatt módosul, a lízingkötelezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét.

A rövid távú, legfeljebb 12 hónapos lízinget és a 10 000 € alatti, kis értékű lízinget (a tárgyi eszközök megjelenítésének küszöbértékével összhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB mint allízingbe adó
Az EKB minden olyan lízing esetében, amelynél „allízingbe adó” szerepét tölti be, jogot biztosít harmadik félnek a mögöttes eszköz (vagy annak része) használatára, míg az eredeti lízingbe adó és az EKB közötti lízing (fő lízing) érvényben marad. Az allízing nem a mögöttes eszköz, hanem a fő lízingből eredő használatijog-eszköz alapján minősül pénzügyi vagy operatív lízingnek^[37].

Az allízing, amelyben az EKB allízingbe adóként érintett, pénzügyi lízingnek minősül, az EKB pedig a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” közül kivezeti a főlízinghez kapcsolódó, allízingbe vevőre ruházott használatijog-eszközt (vagy annak egy részét), és a „Vegyes tétel” (eszközök) között allízingbe vevő viszonyból eredő követelésként jeleníti meg. A fő lízinghez kapcsolódó lízingkötelezettséget az allízing nem érinti.

A lízing kezdőnapjától az allízingből eredő követelést kezdetben az EKB-t megillető jövőbeli lízingfizetések fő lízingnél alkalmazott diszkontrátával diszkontált jelenértékén kell mérni. Ezt követően az allízingből származó követelést az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával, amortizált bekerülési értéken kell mérni. A kapcsolódó kamatbevételt az eredménykimutatásban a „Kamatbevétel” soron kell kimutatni.

Munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások

A rendszer áttekintése
Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és a Felügyeleti Testület EKB alkalmazásában álló tagjai részére.

A munkavállalói nyugdíjrendszer tőkefedezetét a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszközök adják. Ez járadékkal meghatározott pillérből és egy járulékkal meghatározott pillérből áll. Az EKB és a munkavállalók egyaránt kötelező járulékot fizetnek a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérébe. A munkavállalóknak lehetőségük van további önkéntes befizetésre a járulékkal meghatározott pillérbe. Nyugdíjba vonuláskor a munkavállalók a járulékkal meghatározott számlán felhalmozódott értéket kiegészítő járadékra válthatják át.^[38]

Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok esetében a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokra (pl. nyugdíjak) tőkefedezet nélküli rendszer vonatkozik. A munkavállalók esetében a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások (a nyugdíj kivételével) esetében tőkefedezet nélküli rendszer van érvényben.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség
A járadékkal meghatározott rendszerekkel – így az egyéb hosszú távú juttatásokkal – kapcsolatos, a mérleg forrásoldalán a „Vegyes tétel” soron kimutatott kötelezettség megegyezik a járadékkal meghatározott kötelezettségnek a mérlegfordulónapon fennálló jelenértékével, miután levontuk belőle a rendszer eszközeinek valós értékét.

A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértékét évről évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszert alkalmazva. Ehhez a jövőbeni pénzáramlások becsült értékét diszkontálják olyan rátával, amelyet kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott kötelezettséghez hasonló lejárati idejű vállalati kötvények mérlegfordulónapi piaci hozamából számítanak.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség keletkezhet a tapasztalaton alapuló kiigazításokból (ahol a tényleges eredmények eltérnek a korábbi aktuáriusi feltevésektől) és az aktuáriusi feltevések módosulásából.

A járadékkal meghatározott kötelezettség nettó költsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó költsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó „Átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szereplő nettó összeg a következő tételekből áll:

1. az év folyamán felhalmozódó, meghatározott összegű járadékok folyó szolgálati költsége;
2. a meghatározott összegű járadékoknak a nyugdíjrendszer változásából eredő esetleges múltbeli szolgálati költsége;
3. a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség diszkontrátán számított nettó kamatköltsége;
4. egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelések.

Az „Átértékelési számlák” soron kimutatott nettó összeg a következő tételekből áll:

1. a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
2. a nyugdíjrendszer eszközei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség utáni nettó kamatban foglalt összegek levonásával;

Ezeket az összegeket évente független aktuárius határozza meg.

KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek

A KBER-en belüli követelések, ill. kötelezettségek elsősorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket többnyire a lakossági szektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET-ben (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU központi bankjainak TARGET-számláin bilaterális követelések, illetve kötelezettségek létrejöttét eredményezik. Az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) által lebonyolított fizetések is hatással vannak ezekre a számlákra. Minden elszámolás automatikusan összesítésre és korrigálásra kerül, hogy az egyes NKB-k EKB-val szembeni egységes pozíciójának részét képezze. Az EKB könyveiben ezek a pozíciók az adott NKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) többi részével szemben fennálló nettó követelését, ill. kötelezettségét mutatják. A TARGET-számlák mozgásait az EKB és az NKB-k napi számviteli nyilvántartásai tükrözik.

Az eurorendszerbeli NKB-knak a TARGET-rendszer kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, ill. kötelezettségeit az EKB mérlegében vagy a „TARGET-hez kapcsolódó (nettó) követelések” vagy a „TARGET-hez kapcsolódó (nettó) kötelezettségek” sorokon együttesen, egyetlen nettó eszköz-, ill. kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szemben a TARGET-ben való részvételből eredő, KBER-en belüli egyenlegeit az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni.^[39]

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, „Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos követelések” soron egyetlen nettó eszközként vannak feltüntetve (lásd alább a „Forgalomban lévő bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k nemzetközi tartalékának az EKB részére történő átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a „Nemzetközi tartalék átadásának megfelelő kötelezettségek” soron vannak kimutatva.

Az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB által az NKB-k közti évközi nyereségfelosztás, ha van ilyen) az EKB mérlegében vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron, egyetlen nettó eszköz-, illetve kötelezettségpozícióként kell kimutatni.

Forgalomban lévő bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.^[40] A forgalomban lévő eurobankjegyek összértékét az elosztási kulcs alapján, a hónap utolsó munkanapján allokálják az eurorendszer központi bankjaira.^[41]

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van ráosztva, amely a mérleg forrásoldalán, a „Forgalomban lévő bankjegyek” soron szerepel. Az EKB részesedését a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományból az NKB-kkal szembeni követelések fedezik. Ezeket a kamatozó követeléseket^[42] „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” alatt kell feltüntetni (lásd fentebb a „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontot). A követeléseken keletkező kamatbevételt az eredménykimutatás „Kamatbevétel” alatt kell kimutatni.

Céltartalék pénzügyi kockázatokra

A Kormányzótanács dönthet úgy, hogy az EKB bevételét részben vagy egészében átutalja a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba. A céltartalék felhasználható, hogy a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben ellensúlyozza a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket. Nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgálják figyelembe véve több egyéb tényező mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségről, kivéve, ha a céltartalék összege nulla, és nem áll rendelkezésre az EKB-nak átutalandó bevétel.^[43]

Évközi nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkező értelmű kormányzótanácsi határozat – előzetes nyereségfelosztással a következő év januárjában kioszt egy összeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó jövedelmeinek az összegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a következő programokban vásárolja: (i) értékpapírpiaci program,(ii) harmadik fedezett kötvényvásárlási program, (iii) eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program, (iv) közszektort érintő vásárlási program és (v) pandémiás vészhelyzeti vásárlási program.^[44] Bármely ilyen döntés az Igazgatóság által előkészített indoklással ellátott becslés alapján abban az esetben kerül meghozatalra, ha a Kormányzótanács arra számít, hogy az EKB-nál összességében éves veszteség keletkezik, vagy az éves nyeresége kisebb lesz, mint ez a jövedelem. A Kormányzótanács dönthet úgy is, hogy részben vagy egészben átutalja a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba (lásd fent a „pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék” pontot).

A Kormányzótanács továbbá határozhat úgy, hogy a forgalomban lévő eurobankjegyekből származó, januárban felosztandó jövedelmét csökkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségekkel.

A mérlegfordulónap utáni gazdasági események

Az eszközök és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap közé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank Éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszközöknek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bekövetkező olyan fontos gazdasági események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszköz- és forrásállományokat, a részletező pontokban vannak feltüntetve.

A számviteli irányelvek módosulása

2025-ben nem módosultak az EKB által alkalmazott számviteli irányelvek.

Egyéb kérdések

2024. március 13-án a Kormányzótanács úgy határozott, hogy módosítja a monetáris politika végrehajtásának működési keretét.^[45] Ugyanebben az összefüggésben arról is döntöttek, hogy 2025. január 1-jétől az eurorendszer által kínált betéti rendelkezésre állásra alkalmazott kamatláb lesz a következők kamatozásának alapja: (i) az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések, (ii) az NKB-k által fizetendő TARGET-egyenlegek és (iii) a devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek. 2024 végéig az említett kamatozás alapja az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott kamatláb volt.

Külső könyvvizsgáló kinevezése

A KBER-alapokmány 27. cikkével összhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa ötéves időtartamra, a 2029. pénzügyi év végéig jóváhagyta a Forvis Mazars GmbH & Co. KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft Steuerberatungsgesellschaft, Hamburg (Németország) vállalatnak az EKB független könyvvizsgálójaként való kinevezését. Ez az ötéves időszak egészen további két pénzügyi évvel meghosszabbítható.

2.4 A mérleg magyarázó pontjai

1. pont – Aranykészletek és aranykövetelések

Az EKB aranyállománya a következő volt:

Az EKB aranyállományának euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam emelkedése miatt emelkedett meg (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját és az „Átértékelési számlák” című 14. pontot).

2. pont – Euroövezeten kívüli és euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

2.1 pont – Az IMF-fel szembeni követelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja, amely 2025. december 31-én 1772 millió € volt (2024: 2227 millió €). Az állomány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú, önkéntes SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF-et felhatalmazták, hogy minimális és maximális állományszintek között az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját). Az EKB SDR-állománya 2025-ben főként egy olyan ügylet nyomán csökkent, amelyet az említett önkéntes kereskedési megállapodás keretében zajlott le. Emellett az SDR euróval szembeni leértékelődése 2025-ben szintén hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó állomány euróban kifejezett értéke visszaessen.

2.2 pont – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

A két mérlegsor a bankokkal szembeni követelésekből, devizahitelekből, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekből áll.

A tétel elemei:

Az említett tételek összértéke 2025-ben elsősorban azért csökkent, mert az USA-dollár és a japán jen euroárfolyama gyengült. Ezt a csökkenést részben ellensúlyozta a főként az USA-dollár portfólión az év során szerzett jövedelem.

A nettó devizaállomány^[46] a következő:

Az EKB az USA-dollárban tartott állományának egy kis részét 2025 első negyedévében értékesítette, és a teljes bevételt japán jenbe befektette. Ez része volt a nemzetközi tartalék összetételére irányuló szokásos kiegyensúlyozásnak, amelynek a célja, hogy összhangba kerüljön a célzott allokációnak.

2025-ben nem került sor devizaintervencióra.

3. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban

2025. december 31-én a tétel euroövezetbeli rezidenseknél vezetett folyószámla-egyenlegeket tartalmazott 1 millió € értékben (2024: 2 millió €).

4. pont – Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban

4.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2025. december 31-én az EKB-nak azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományát tartalmazta, amely az értékpapírpiaci program (SMP), a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében került a tulajdonába.

Az APP-^[47] és a PEPP-portfóliók^[48] egyenletes, kiszámítható ütemben csökkennek, ahogy az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fektetette be újra.

Az EKB által a fenti programok keretében vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken vannak kimutatva (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” rész „Értékpapír” című pontját).

Az EKB hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományának amortizált bekerülési költsége és piaci értéke^[49] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak összehasonlításképpen közöljük) a következő:

Az EKB által tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok amortizált bekerülési értékének év közbeni változása a következőképpen alakult:

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programokban beszerzett értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

Ezzel összefüggésben évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes programnál külön-külön értékeljük. Ott, ahol az értékvesztési mutatókat figyelünk meg, további elemzéssel ellenőrizzük, hogy a tranzakciókban részt vevő értékpapírokhoz kötődő pénzmozgást nem befolyásolta-e értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon 2025-ben az EKB nem könyvelt el veszteséget.

Az eurorendszer értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége^[50] a következő:

5. pont – Eurorendszeren belüli követelések

5.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések

Ez a tétel az EKB-nak az euroövezetbeli NKB-kkal szembeni azon követelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3. számviteli irányelvek „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Ez a tétel 2025. december 31-én 129 563 millió € (2024: 127 067 millió €). Ezeknek a követeléseknek a kamatozását 2025. január 1. óta naponta számítjuk az eurorendszer által kínált betéti rendelkezésre állásra alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatláb alapján. Eddig a napig a kamat számítására az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatlábat használtuk (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Egyéb kibocsátások” című pontját és az „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelésekből származó kamatbevétel” című 22.2. pontot).

6. pont – Egyéb eszközök

6.1 pont – Tárgyi eszközök és immateriális javak

A tárgyi eszközök és immateriális javak a következőképpen alakultak:

2025-ben az EKB új bérelt irodaépületet jelenített meg a „Használatijog-eszközként nyilvántartott épület” alatt. Ezen eszközosztály költségnövekedését bőven ellensúlyozta másik bérelt irodaépület kivezetése a bérleti idő lejártával, ami a kapcsolódó halmozott értékcsökkenés megfelelő csökkenéséhez is vezetett.

Év végén értékvesztési vizsgálatot végeztünk az EKB főépületén és használatijog-eszközként nyilvántartott irodaépületein, és nem állapítottunk meg értékvesztés miatti veszteséget.

6.2 pont – Egyéb pénzügyi eszközök

Ez a tétel elsősorban az EKB sajáttőke-portfóliójából áll, amely túlnyomórészt az EKB befizetett tőkéjének befektetéseit, valamint az általános tartalékalapba és a pénzügyi kockázati céltartalékba átvezetett összegeket tartalmazza. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési költséggel, valamint egyéb euróban vezetett folyószámlák.

A tétel elemei:

A tétel 2025-ös nettó növekedése elsősorban az EKB saját vagyonalap-portfólióján keletkező kamatjövedelem úrjabefektetéséből ered.

6.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel elsősorban a 2025. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az értékelési különbözet 273 millió €-t tett ki (2024: 681 millió €). Ezek azoknak a tranzakcióknak az átszámolásából erednek, amelyeket a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra. Ez eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átszámolásával kapunk (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” rész „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

6.4 pont – Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások a következőképpen alakultak:

A 2025. december 31-i állapot szerint ez a tétel tartalmazza az értékpapírállományon felhalmozódott kamatot, beleértve a megvásárlás időpontjában kifizetett fennmaradó kamatot, (lásd a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2. pontot, a „Monetáris politikai célból vezetett értékpapír-állomány” című 4.1. pontot és az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2. pontot).

Idetartozott még az euroövezeti NKB-k által a TARGET-egyenlegek után 2025 decemberében befizetendő felhalmozott kamatkövetelés (lásd a „TARGET-hez kapcsolódó (nettó) kötelezettségek című 11.2. pontot, valamint az euroövezeti NKB-kkal szemben 2025 utolsó negyedévében felhalmozódott kamatkövetelést, amely az EKB-nak az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásához kapcsolódik (lásd „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1. pontot). Ezeket az összegeket 2026 januárjában számolták el.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó felhalmozódott jövedelem a 2025. évi díjfizetési időszakra a 2026-ban beszedésre kerülő felügyeleti díjnak felel meg (lásd a „Díjakból, jutalékokból származó nettó bevétel/ráfordítás” című 25. pontot).^[51]

A tétel maradéka főként a következőket tartalmazza: (i) a KBER projektjeiből és szolgáltatásaiból felhalmozott bevétel (lásd az „Egyéb bevétel” című 27. pontot); (ii) vegyes előzetes kifizetéseket; (iii) az egyéb pénzügyi eszközökön és kötelezettségeken felhalmozódott kamatbevételt.

6.5 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2025. december 31-én 110 millió € (2024: 53 millió €), és főként olyan 78 millió € értékű állományokat tartalmaz (2024: 24 millió €), amelyek a 2025. december 31-én fennálló devizaswapügylet- és határidős devizaügylet-állományokhoz kapcsolódnak (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint számítjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

Ebbe beletartoznak még a KBER-projektekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos követelések (lásd az „Egyéb bevétel” című 27. pontot), valamint a visszatérítendő áfához kapcsolódó egyenlegek.

7. pont – Forgalomban lévő bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Összege 2025. december 31-én 129 563 millió € volt (2024: 127 067 millió €).

8. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban

Az eurorendszer központi bankjainak megengedett készpénzfedezet elfogadása a PSPP és az állami szektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzési konstrukciókban anélkül, hogy azt újra be kellene fektetniük. Az EKB esetében egy szakosodott énzintézetek közvetítésével zajlanak a műveletek.

A tétel az euroövezetbeli hitelintézetekkel végrehajtott ilyen folyamatban levő hiteltranzakciókból származó egyenlegeket tartalmazza. Mivel a TARGET-számlákra fedezetként utalt készpénz az év végén sem volt befektetve, ezek az ügyletek a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „Penziós ügyletek” című pontját és az „Értékpapír-kölcsönzési programok” című 17. pontot).^[52]

9. pont – Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

9.1 pont – Államháztartás

2025. december 31-én ez a tétel az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) 74 millió € összegű betéteit tartalmazta (2024: 73 millió €). A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.

9.2 pont – Egyéb kötelezettségek

Ez a tétel 2025. december 31-én 25 947 millió € (2024: 24 482 millió €) volt, és a TARGET-EKB komponensen keresztül a TARGET-hez kapcsolódó euroövezeti kisegítő rendszerek^[53] egyenlegeit tartalmazta.

10. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

Az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” tétel a következőket tartalmazza:

Ezen tétel legnagyobb részét 2025. december 31-én az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott betétek tették ki, amelyek az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatosak (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezelése” című 21. pontot).

Ezenkívül a tétel TARGET-állományokat is tartalmazott, köztük az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET-állományait (lásd a Számviteli irányelvek „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések/kötelezettségek” című 2.3. pontját) és a TARGET-EKB-tagrendszeren keresztül a TARGET-hez kapcsolódó, euroövezeten kívüli kisegítő rendszereket.

Tartalmazott továbbá az amerikai jegybank szerepét betöltő Feddel kötött ideiglenes, kölcsönös devizamegállapodásból eredő egyenleget is. A megállapodás értelmében a Federal Reserve Bank of New York swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésér, ami lehetővé teszi az eurorendszer partnerkörének rövid lejáratú, dolláralapú forrással való ellátását. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket köt az euroövezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó műveleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. Az egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapügyletek az EKB és az euroövezeti NKB-k között eurorendszeren belüli követeléseket/kötelezettségeket eredményeznek. Ezenkívül az EKB által a Federal Reserve Bank of New York-kal és az euroövezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határidős követeléseket és kötelezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot).

A tétel fennmaradó részébe tartoznak azok az állományok, amelyek az euroövezeten kívüli hitelintézetekkel folytatott PSPP- és az állami szektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzési tranzakciókból származnak. Mivel a TARGET-számlákra fedezetként utalt készpénz az év végén sem volt befektetve, ezek az ügyletek a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „Penziós ügyletek” című pontját és az „Értékpapír-kölcsönzési programok” című 17. pontot).

11. pont – Eurorendszeren belüli kötelezettségek

11.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Ide az EKB-nak az euroövezeti nemzeti központi bankokkal szembeni kötelezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett NKB-k az eurorendszerhez való csatlakozás alkalmával devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30.2. bekezdésének megfelelően a járulékok mértéke rögzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedései arányában. 2025-ben nem volt változás.

Az euroövezetbeli NKB-kkal szembeni, a devizatartalékokat megtestesítő eszközök EKB-nak történő átadásából eredő kötelezettségek a következők voltak:

2025. január 1. óta e kötelezettségek kamatozását naponta számítjuk az eurorendszer által kínált betéti rendelkezésre állásra alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatláb alapján. Addig a napig az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatláb alapján számítottuk ki ezt a kamatot (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Egyéb kibocsátások” című pontját és „Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat” című 22.3. pontot).

11.2 pont – A TARGET-tel kapcsolatos kötelezettségek (nettó)

Ez a tétel az euroövezeti NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET-egyenlegeit tartalmazza (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „KBER-en/eurorendszeren belüli egyenlegek” című pontját).

A nettó TARGET-kötelezettség csökkenésének hátterében elsősorban az APP és a PEPP alatti értékpapírok lejárata miatti pénzbeáramlás állt, amely a TARGET-számlákon került elszámolásra (lásd a „Monetáris politikai célú értékpapír-állomány” című 4.1. pontot). E tényező hatását részben főként azok a pénzkiáramlások ellensúlyozták, amelyek forrása (i) az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott, az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatos alacsonyabb betétek (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot); és (ii) az EKB nettó TARGET-kötelezettsége után fizetett kamatráfordítás (lásd a „TARGET-egyenlegekből az NKB-knak fizetendő nettó kamatráfordítás” című 22.5. pontot).

Az USA-dollárban denominált likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódó back-to-back swapokból származó egyenlegek kivételével 2025. január 1. óta az euroövezetbeli NKB-k EKB-val szembeni TARGET-pozíciói után fizetett kamatot naponta számolják ki az eurorendszer által kínált betéti rendelkezésre állásra alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatláb alapján. Addig a napig ezt a kamatot az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatláb alapján számoltuk ki (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Egyéb kibocsátások” című pontját és a „TARGET-egyenlegekből az NKB-knak fizetendő nettó kamatráfordítás” című 22.5. pontot).

11.3 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek

Ez a tétel 2025. december 31-én 8 millió € (2024: 40 millió €). Idetartoztak az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott betétek, amelyek az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatosak (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezelése” című 21. pontot).

Ezenkívül magában foglalt egy levelezőbanki számlát is, amelyet az EKB adminisztratív kifizetéseinek feldolgozására használnak.

12. pont – Egyéb kötelezettségek

12.1 pont – Mérlegen kívüli instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel a 2025. december 31-én fennálló, devizában denominált értékpapírokkal kapcsolatos határidős ügyletek értékelési változásait tartalmazza (lásd a „Határidős értékpapírügyletek” című 19. pontot). A 0,2 millió €-s értékelési különbözet elsősorban az értékpapírok határidős piaci árfolyamának csökkenésével magyarázható. A fennmaradó értékelési különbözetek azoknak a tranzakcióknak az átszámolásából erednek, amelyeket a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra. Ez eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átszámolásával kapunk (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” rész „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait). 2024. december 31-én ebben a tételben nem szerepelt egyenleg.

12.2 pont – Passzív időbeli elhatárolások

A passzív időbeli elhatárolások a következőképpen alakultak:

2025. december 31-én ez a sor két fő tételt foglalt magába: a TARGET-állományok után az NKB-knak 2025 decemberére fizetendő kamat (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 11.2. pontot), valamint az euroövezeti NKB-knak 2025-re fizetendő felhalmozódott kamat, amely az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékból keletkezett követeléseken keletkezett (lásd a „Nemzetközitartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 11.1. pontot). Ezeket az összegeket 2026 januárjában számolták el.

Ez a tétel tartalmazza továbbá az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek után fizetendő felhalmozott kamatot (lásd az „Államháztartás” című 9.1. pontot, az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 11.3. pontot).

A tétel fennmaradó részében elsősorban (i) az euroövezet TARGET-hez TARGET-EKB komponensen keresztül kapcsolódó kisegítő rendszereinek felhalmozódott kamata (lásd az „Egyéb kötelezettségek” című 9.2. pontot) és (ii) vegyes passzív időbeli elhatárolások találhatók.

12.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2025. december 31-én 1084 millió € (2024: 1327 millió €). A tartalmazott egyenlegek összesen 286 millió €-t tesznek ki (2024: 574 millió €), amelyek a 2025. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és határidős devizaügyletekhez kapcsolódnak (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint számítjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

A tétel 227 millió €-s lízingkötelezettséget is tartalmazott (2024: 110 millió €) (lásd a 2.3. „Számviteli alapelvek” „Lízing” című pontját).

A tétel fennmaradó része elsősorban (i) a KBER szolgáltatásaival kapcsolatos kötelezettségeket, valamint (ii) az EKB által a munkavállalók, az Igazgatóság tagjai és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagok részére biztosított egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszeriből eredő kötelezettségeket tartalmazta.

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megszűnése után fizetett juttatásokhoz, valamint egyéb hosszú távú juttatásokhoz^[54] kapcsolódik.

Munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások

Mérleg
A mérleg forrásoldalán a „Vegyes tétel” alatt kimutatott, a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások összegei a következők:

A munkavállalókkal szemben 2025. december 31-én fennálló, járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke 2948 millió € volt (2024: 2712 millió €), amely 356 millió € összegű, felosztó-kirovó rendszer alapján fizetett juttatást tartalmazott (2024: 293 millió €) összefüggésben a munkaviszony megszűnte után járó, nem nyugdíjjellegű juttatásokkal és egyéb hosszú távú juttatásokkal. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 42 millió €-s jelenértéke (2024: 37 millió €) kizárólag a munkaviszony megszűnése utáni, felosztó-kirovó rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükrözi.

Az EKB-s munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettségek újraértékelt állományai a mérlegben az „Átértékelési számlák” alatt vannak kimutatva. A tétel 2025. december 31-i újraértékelési nyeresége 585 millió € volt (2024: 416 millió €) (lásd az „Átértékelési számlák” című 14. pontot).

A járadékkal meghatározott kötelezettség, a nyugdíjrendszer-eszközök és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke a következőképpen változott:

A meghatározott összegű járadékfizetési kötelezettségen újraértékelési veszteség keletkezett 2025-ben, ami a tavalyi jelentésben szereplő aktuáriusi feltételezések és a tényleges tapasztalatok közötti különbséget tükröző tapasztalati módosításoknak tudhatók be. Az ebből eredő veszteséget részben ellensúlyozta az újraértékelési nyereség, amely főként az aktuáriusi értékeléshez használt diszkontrátának a 2024-es 3,6%-ról 2025-ben 3,9%-ra való emelkedéséből eredt.

A jelenlegi befizetőkre és nyugdíjasokra vonatkozó 2024-ben kimutatott múltbeli szolgálati költség az EKB nyugdíjrendszerére vonatkozó szabályok ugyanazon évben bevezetett módosításából fakadt, amely szerint a nyugdíjak éves növekedése 2025-től igazodik az EKB munkavállalóira vonatkozó általános éves fizetéskiigazításhoz.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszközeinek valós értéke a következőképpen változott:

A nyugdíjrendszer eszközeinek újraértékelési nyeresége 2025-ben annak tudható be, hogy az alap eszközeinek tényleges hozama magasabb volt, mint a nyugdíjrendszer eszközeinek becsült kamatbevétele, amely a 2024-es aktuáriusi értékeléshez használt 3,6%-os diszkontrátán alapult.

Az újraértékelési eredmények a következőképpen módosultak:

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban megjelenő összegek:

A tárgyidőszaki szolgálat költségének, a kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltségének és a rendszer eszközein keletkezett kamatbevételnek az eredménykimutatásban szereplő összegeit az előző évben alkalmazott feltevésekkel kell megbecsülni. Az alkalmazandó diszkontráta 3,4%-ról 3,6%-ra emelkedett, előbbit 2023-ban, utóbbit pedig 2024-ben használták az aktuáriusi értékeléshez. A nagyobb egyenlegek és a magasabb diszkontráták a kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltségnek és a rendszer eszközein keletkezet kamatköltségnek a növekedéséhez vezettek. A folyó szolgálati költség 2025-ben kismértékben emelkedett, ami főként az EKB nyugdíjrendszereire irányadó szabályok 2024-es módosításának tudható be.

Az e módosításból eredő múltbeli szolgálati költséget teljes egészében elszámoltuk a 2024-re vonatkozó eredménykimutatásban, amely évben a módosítási határozatot meghozták.

A legfontosabb feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelés összeállításánál a független aktuáriusok olyan feltevéseket alkalmaztak, amelyeket az Igazgatóság számviteli és közzétételi célra elfogadott. A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kötelezettség kiszámításánál az alábbi főbb feltevéseket alkalmaztuk:

13. pont – Céltartalékok

13.1 pont – Egyéb céltartalékok

Ebbe a tételbe tartoznak 2025. december 31-én a 84 millió €-s igazgatási céltartalékok (2024: 72 millió €).

14. pont – Átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszközök, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéből származó átértékelési egyenlegekből áll (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” rész „Arany- és devizaeszközök és források”, „Értékpapír”, „Bevételelszámolás” és „Mérleg alatti instrumentumok” című pontjait).^[55] Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettségének újraértékelt összege, amely a munkaviszony megszűnése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” rész „Munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások” című pontját és a „Vegyes tétel” című 12.3. pontot).

Az átértékelési számlák a következőképpen alakultak:

Az átértékelési számlák 2025-ben főként az arany euróban kifejezett piaci árfolyamának emelkedése miatt növekedtek. Az emelkedést részben ellensúlyozta a devizához kapcsolódó átértékelési számlákat érintő csökkenés, amely elsősorban az USA-dollár euróval szembeni leértékelődésének tudható be.

A főbb devizák és az arany év végi átértékeléséhez alkalmazott árfolyamok a következők:

15. pont – Saját tőke

15.1 pont – Tőke

Az EKB tőkejegyzési kulcsa
A KBER alapokmányának 29. cikke szerint az EKB tőkejegyzési kulcsában az uniós tagállamok NKB-ihez rendelt súlyokat ötévente, az adott tagállamnak az unió népességszámából és bruttó hazai össztermékéből való részesedése alapján kell megállapítani, egyenlő mértékben. E súlyok kiigazítására ötévente, illetve akkor kerül sor, amikor az EKB tőkéjét jegyző NKB-k száma megváltozik.

Az EKB tőkéje
Az EKB 10 825 millió €-s jegyzett tőkéjére vonatkozó tőkejegyzési kulcs az egyes NKB-k tőkerészesedésének meghatározásához szükséges.

Az euroövezeti NKB-k maradéktalanul befizették tőkerészesedésüket, míg az euroövezeten kívüli NKB-k jegyzett tőkéjük 3,75%-át fizették be az EKB működési költségeihez való hozzájárulásként. Nekik nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.

2025-ben nem volt változás. A következő táblázat a tőkejegyzési kulcsot, a jegyzett tőkét és a befizetett tőkét mutatja be:

16. pont – Átvezetett halmozott veszteség

Ez a tétel 2025. december 31-én 9210 millió € (2024: 1266 millió €). Ez magában foglalta az EKB 2023. és 2024. évi veszteségét, amelyet a Kormányzótanács határozata nyomán átvezettünk az EKB mérlegére, hogy a jövőbeli nyereség terhére jóváírásra kerüljön.

2.5 Mérlegen kívüli instrumentumok

17. pont – Értékpapír-kölcsönzési programok

Az EKB saját vagyonalapja kezelésének részeként az értékpapír-kölcsönzési programhoz kapcsolódó megállapodást kötött, amelynek értelmében szakosodott intézmények bonyolítják le az EKB nevében az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket. A Kormányzótanács döntéseinek megfelelően az EKB monetáris politikai célú értékpapír-állományt is rendelkezésre bocsátott kölcsönzés céljára.^[56]

A kapott fedezettől függően az értékpapír-kölcsönzési műveleteket (i) értékpapírfedezet ellenében mérleg alatti számlákon vagy (ii) az év végén be nem fektetett készpénz ellenében végezve mérlegszámlákon kell kimutatni (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek, euróban ” című 8. pontot és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

A kölcsönadott értékpapírok és a megfelelő fedezet piaci értéke a következőképpen alakult:

18. pont – Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek

Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének keretében tőzsdei határidős devizakamatláb-ügyletek kötésére került sor. Az év végén a következő év végi devizaárfolyamon átszámított tranzakciók álltak fenn:

19. pont – Határidős értékpapírügyletek

Az EKB nemzetközi tartalékkezelése keretében határidős értékpapírügyletek zajlottak. Az év végén a következő év végi devizaárfolyamon átszámított tranzakciók álltak fenn:

20. pont – Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek

A nemzetközi tartalék kezelése
Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének a keretében devizaswapügyleteket és határidős devizaügyleteket kötöttünk. Az ezekből a tranzakciókból eredő követelés-, illetve kötelezettségállományok év végi piaci árfolyamon átszámolt év végi állományai a következők:

Likviditásbővítő swapmegállapodások
Az EKB központi banki swapkeret-hálózat tagja, továbbá kölcsönös swapmegállapodást kötött a következő központi bankokkal: Bank of Canada, Bank of Japan, Svájci Nemzeti Bank, Bank of England és Federal Reserve System. Emellett kölcsönös swapkeretet tart fenn a Kínai Központi Bankkal. Ezek a swapmegállapodások lehetővé teszik, hogy (i) a fent említett központi bankok bármely pénznemében likviditást biztosítsanak az euroövezeti bankoknak, vagy (ii) eurolikviditást nyújtsanak a fenti központi bankok joghatósága alá tartozó pénzintézeteknek. Továbbá swapmegállapodások vannak érvényben a Danmarks Nationalbankkal és a Sveriges Riksbankkal, ami a joghatóságuk alá tartozó pénzintézeteknek nyújtott eurolikviditáshoz kapcsolódik. A fenti megállapodások annak megakadályozására irányulnak, hogy a nemzetközi finanszírozási piacokon jelentkező feszültségek akadályozzák az euroövezeti monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát.^[57]

Az eurorendszer partnerkörének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú követelései és kötelezettségei keletkeztek 2026-os lejárattal (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

21. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtó műveletek adminisztrációja

Az EKB az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként jár el az uniós hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységek kezelésével kapcsolatosan.^[58] 2025-ben az EKB feladata volt az alábbi uniós programokhoz kapcsolódó számlák kezelése és fizetések feldolgozása:

Ezenkívül kifizetőhelyként működik az Európai Bizottság számára az EU kibocsátási szolgálatával kapcsolatban.

2.6 Az eredménykimutatás sorait részletező pontok

22. pont – Nettó kamatbevétel/(ráfordítás)

A nettó kamatráfordítás az alábbiak szerint alakult:

22.1 pont – Nemzetközi tartalék utáni nettó kamatbevétel

Az EKB nemzetközi tartalékán keletkezett nettó kamatbevétel eszköztípusonkénti bontásban a következő:

Az EKB nemzetközi tartalékán keletkezett nettó kamatbevétel devizánkénti bontásban a következő:

22.2 pont – Kamatbevétel eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelésekből

Az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állomány kibocsátásában levő 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatjövedelme (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” rész „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját és „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1. pontot) 2025-ben 2900 millió € (2024: 5232 millió €). A csökkenés az alacsonyabb átlagos kamatozási rátának tudható be (2025: 2,3%, 2024: 4,1%), amely elsősorban az EKB irányadó kamatlábainak 2025-ös mérséklődéséből, valamint – kisebb mértékben – az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába helyett a betéti rendelkezésre állási kamatlábnak a kamatozási rátaként történő alkalmazásából eredt (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Egyéb kérdések” című pontját).

22.3 pont – Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett díjazás

2025-ben az euroövezeti NKB-knak az EKB-nak átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseiből származó díjazás ráfordítása (lásd a „Nemzetközi tartalékátadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 11.1. pontot) 790 millió €-t tett ki (2024: 1448 millió €). A csökkenés az alacsonyabb átlagos kamatozási rátának tudható be (2025: 2,3%, 2024: 4,1%), amelyet az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazítottunk, és amely elsősorban az EKB irányadó kamatlábainak 2025-ös mérséklődéséből, valamint – kisebb mértékben – az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába helyett a betéti rendelkezésre állási kamatlábnak a kamatozás alapjaként történő alkalmazásából eredt (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Egyéb kérdések” című pontját).

22.4 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állományokon keletkezett nettó kamatbevétel

A monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó nettó kamatbevétel a következőképpen alakult:

22.5 pont – TARGET-egyenlegekből származó, az NKB-knak vagy tőlük járó nettó ráfordítás

TARGET-egyenlegekből származó, az NKB részére vagy általuk fizetendő nettó kamatráfordítás

A csökkenés túlnyomórészt az alacsonyabb átlagos kamatozási rátának tudható be (2025: 2,3%, 2024: 4,1%), amely elsősorban az EKB irányadó kamatlábainak 2025-ös mérséklődéséből, valamint – kisebb mértékben – az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába helyett a betéti rendelkezésre állási kamatlábnak a kamatozási rátaként történő alkalmazásából eredt (lásd a „Számviteli irányelvek” című 2.3. rész „Egyéb kérdések” című pontját). A visszaeséshez továbbá az alacsonyabb TARGET-állományok is hozzájárultak, amelyek főként a lejáró monetáris politikai értékpapíroknak köszönhetően csökkentek.

23. pont – Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/(veszteség)

A pénzügyi műveletekből realizált nyereség, ill. veszteség a következőképpen alakult:

A nettó realizált árfolyameredmény az értékpapírokon és tőzsdei határidős kamatlábügyleteken realizált nyereséget és veszteséget foglalja magában. A 2025-ben realizált nettó árfolyamnyereség főként az olyan, USA-dollárban denominált értékpapírok eladásán realizált árfolyamnyereségnek volt köszönhető, amelyek piaci árfolyama a vonatkozó hozamok csökkenésének eredményeként emelkedett.

A 2025-ben realizált nettó devizaárfolyam-nyereség túlnyomórészt az EKB-devizatartalék összetételének 2025. első negyedévi szokásos kiegyensúlyozásából fakadt, amely a célkitűzés szerinti allokációval való összhangba hozatalra irányul. Az EKB az USA-dollárban tartott állományának egy kis részét értékesítette, és a teljes bevételt japán jenbe befektette.

A pénzügyi műveletekből realizált nyereség, illetve veszteség devizanem és negyedév szerinti bontásban az alábbiak szerint alakul:

24. pont – Pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása

A pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása a következőképpen alakult:

Több – főként saját vagyonalapban és japánjen-portfólióban tartott – értékpapír piaci értéke csökkent, miközben a megfelelő hozamok 2025 vége felé növekedtek. Ez nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett az év végén.

A nem realizált devizaárfolyam-veszteség az EKB összes devizaállományából eredt. Kivételt képezett az USA-dollárban tartott állomány, a japánjen-állományon viszont 1229 millió €-s veszteség keletkezett. Az említett állományok átlagos bekerülési költségét leírták a 2025. év végi árfolyamára, mivel e devizák az euróval szemben az átlagköltségüknél alacsonyabb szintre értékelődtek le.

25. pont – Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/(ráfordítás)

A díjakhoz, jutalékokhoz kapcsolódó nettó bevétel a következőképpen alakult:

Az e soron szereplő bevételek elsősorban a felügyeleti díjakból állnak. a kiadások pedig túlnyomórészt a letéti díjakból származtak.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások
A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevétel a következőképpen alakult:

A bankfelügyelethez kapcsolódó bevétel elsősorban a felügyelt szervezetekre évente kivetett felügyeleti díjból származó bevételt tartalmazza. A felügyeleti díj fedezi az EKB-nak a bankfelügyeleti feladatai ellátása során felmerülő éves kiadásait.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletéből, a kevésbé jelentős szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Az EKB felügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból, valamint az EKB felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek kapcsolódó ráfordításaiból állnak. Ezek az alábbiakkal kapcsolatos szolgáltatásaikat tükrözik: épület- és létesítménygazdálkodás; a humán erőforrások; az információtechnológia (IT); a jog, auditálás és igazgatás; a kommunikáció és fordítás; valamint egyéb tevékenységek.

Az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó tényleges éves ráfordítások megnövekedtek a 2025-ben sorra kerülő, kétévente végzett EU-s stressztesztek,^[59] a digitális működési rezilienciáról szóló törvény (DORA) által bevezetett új megbízatás,^[60] valamint a bankfelügyeletre szánt informatikai rendszerekre fordított folyamatos beruházások miatt.

A felügyelt szervezetek által fizetendő díj összegének meghatározása érdekében a tényleges éves kiadást kiigazítjuk az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok során visszatérített, illetve akkor kapott összegeivel, valamint egyéb kiigazításokkal, beleértve a késedelmi kamatot.^[61] Figyelembe véve a késedelmes fizetés után kapott kamatnak megfelelő kiigazítást, valamint az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok után fizetett nettó visszatérítést, a 2025-ös díjfizetési időszakra a felügyelt szervezetekre kivetendő éves felügyeleti díj 690 millió € volt (lásd az „Aktív időbeli elhatárolások” című 6.4. pontot). Ez az összeg csaknem megegyezik a tényleges éves ráfordítással^[62]. Az egyes felügyeleti díjakat 2026 második negyedévében számlázzák ki.^[63]

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki jogszabályoknak (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredménykimutatásába foglaljuk bele.

26. pont – Tőkeinstrumentumokból és részesedésekből származó bevétel

A sajáttőke-instrumentumokból és részesedésekből származó bevétel 2025-ben 14 millió € volt (2024: 1 millió €). A teljes összeg magában foglalja az EKB saját vagyonalap-portfóliójában tartott, tőzsdén kereskedett alapok és az EKB BIS-ben meglévő részvényei után kapott osztalékok összegét (lásd az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2. pontot).

27. pont – Egyéb bevétel

2025-ben a különféle egyéb bevételek 135 millió €-t tettek ki (2024: 119 millió €). A teljes érték főként a részt vevő NKB-knak azon költségekhez való hozzájárulásából származott, amelyek az EKB-ra hárultak a KBER-szintű projektekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

28. pont – Személyi jellegű ráfordítások

A személyi jellegű ráfordítások a következőképpen alakultak:

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaidős egyenértékben (FTE)^[64] kifejezve 2025-ben 4388 fő (2024: 4297), ebből 388 (2024: 386) vezetői pozícióban volt.

A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások költségei 2025-ben alacsonyabbak voltak, főként azért, mert 2024-ben az EKB nyugdíjrendszereire vonatkozó szabályok módosításával összefüggésben egy egyszeri múltbeli szolgálati költséget számoltunk el. Az EKB vonatkozó nyugdíjszámviteli szabályaival összhangban ezt a költséget teljes egészében a döntéshozatal idején a 2024. évi eredménykimutatásban jelenítettük meg. A bérek és juttatások 2025-ben az EKB tervezett nagyobb átlagos dolgozói létszámával és a rendszeres fizetéskiigazítással összhangban növekedett.

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak EKB általi javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést, továbbá lakhatási pótlékot kapnak (az alapfizetés 15%-a). Az elnöknek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Igazgatóság tagjait és a Felügyeleti Testület elnökét reprezentációs pótlék is megilleti.^[65] Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatára^[66] figyelemmel mindkét testület tagjai - egyéni körülményeik függvényében - jogosultak lehetnek háztartási, családi, oktatási és egyéb támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetendő adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2025-ben az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képviselői nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a következők voltak:^[67]

A két testület tagjainak nyújtott összes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett járulékok összege 1 320 276 € volt (2024: 1 254 013 €).

Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még kaphatnak átmenetileg kifizetéseket. 2025-ben ezek a kifizetések, a kapcsolódó pótlékokkal, valamint az egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításhoz való EKB hozzájárulással együtt 1 039 478 €-t tett ki (2024: 552 772 €). Ezek a kifizetések 2025-ben emelkedtek, mivel az igazgatósági tagok többsége az egész évre megkapta őket, míg 2024-ben e tagok közül néhányan csak néhány hónapra kapott ilyen kifizetést.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíjjal kapcsolatos juttatások – például a munkaviszony megszűnését követő juttatások –, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulékok értéke 2 005 333 €-t tett ki (2024: 2 185 215 €).^[68] 2024-hez hasonlóan 2025-ben ez az összeg tartalmazott egy volt igazgatósági tag részére a kilépésekor a jövőbeli nyugdíjfizetések helyett teljesített egyösszegű kifizetést.

29. pont – Igazgatási költségek

Az igazgatási ráfordítások a következőképpen alakultak:

Az igazgatási költségek 2025-ös enyhe emelkedését főként az informatikai szolgáltatásokra és projektekre fordított kiadások („Informatikai kiadások”) növekedése okozta. A „Külső szolgáltatások” csökkenése elsősorban a pénzügyi tanácsadói és egyéb tanácsadói szolgáltatásokhoz kapcsolódó alacsonyabb kiadásoknak, valamint a fejlődő informatikai teljesítési modellek miatt az informatikai kiadásokhoz történő költségátcsoportosításnak tulajdonítható.

30. pont – Bankjegy-előállítási szolgáltatások

Ennek a tételnek az értéke 2025-ben 8 millió € volt (2024: 9 millió €). Az összeg túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetközi szállításából ered, amely történhet (i) a pénzjegynyomdák és az NKB-k között, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint (ii) az egyes NKB-k közötti szállításhoz, amely során a többletállományból pótolják a máshol fellépő hiányt. Ezeket a költségeket központilag az EKB viseli.

31. pont – Kockázati céltartalékképzés/felszabadítás

A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék (lásd a 2.3. „Számviteli irányelvek” című rész „Pénzügyi kockázati céltartalék” című pontját) teljes egészében felszabadításra került, hogy 2022-ben és 2023-ban fedezze a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket. Mivel a következő években nem történt átcsoportosítás e céltartalékba, e tartalék értéke 2023 vége óta nulla.

2.7 A mérlegfordulónap utáni gazdasági események

32. pont – Bulgária csatlakozása az euroövezethez

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (2) bekezdése alapján meghozott 2025. július 8-i (EU) 2025/1407 tanácsi határozat^[69] szerint Bulgáriában 2026. január 1-jén bevezették a közös valutát. A KBER-alapokmány 48.1. bekezdésének és a Kormányzótanács által 2025. december 31-én elfogadott jogszabályoknak^[70] megfelelően a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) 2026. január 1-jei hatállyal befizetett 102 millió €-t, amely az EKB tőkéjében jegyzett tőkerészesedésének fennmaradó összege. A KBER alapokmányának 30.1. bekezdésével együtt figyelembe vett 48.1. bekezdésének megfelelően a Bolgár Nemzeti Bank 2026. január 1-jei hatállyal 1483 millió € összértékű nemzetközi tartalékeszközt adott át az EKB-nak. A nemzetközi tartalékeszközök 85%-ban USA-dollár készpénzből, 15%-ban pedig aranyból álltak.

A Bolgár Nemzeti Bank a tőkebefizetés és nemzetközi tartalék kapcsán az átadott állományokkal egyenértékű követelésre tett szert. Utóbbit a többi euroövezeti NKB fennálló követeléseivel azonos módon kell kimutatni (lásd a „Nemzetközi tartalékátadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 11.1. pontot).

2.8 Pénzügyi kimutatások, 2021–2025

Mérleg

Eredménykimutatás

3 Független könyvvizsgálói jelentés

Az Európai Központi Bank
elnöke és Kormányzótanácsa részére
Frankfurt am Main

Az EKB 2025. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatáról szóló jelentés

Vélemény

Elvégeztük az Európai Központi Bank (EKB) 2025. december 31-én végződő évről szóló – és az EKB éves beszámolójának részét képező – pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát. A pénzügyi kimutatások a mérleget, az eredménykimutatást, a lényeges számviteli irányelvek összefoglalóját, valamint egyéb magyarázó pontokat tartalmaznak.

Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak az EKB 2025. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről és az említett napon záruló év alatti pénzügyi tevékenységének eredményeiről, összhangban a Kormányzótanács által megfogalmazott alapelvekkel, amelyek az EKB éves beszámolójáról szóló, 2024. november 14-i, módosított (EU) 2024/2938 EKB-határozatban (EKB/2024/32) vannak lefektetve, amelynek alapja a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2024. november 14-i, módosított (EU) 2024/2941 EKB-iránymutatás (EKB/2024/31).

A vélemény alapja

A könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal (ISA) összhangban végeztük el. Az ezen standardok értelmében fennálló felelősségünk bővebb leírását jelentésünknek „A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló könyvvizsgálatáért” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk az EKB-tól – összhangban a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata szempontjából releváns német etikai követelményekkel, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület (IESBA) által a számviteli szakembereknek kiadott IESBA etikai kódexnek, és teljesítettük az ezen követelményeknek megfelelő további etikai kötelezettségeinket is. Úgy véljük, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékok elegendő és megfelelő alapot nyújtanak véleményünkhöz.

Egyéb információk

Az EKB Igazgatósága („Igazgatóság”) felelős az EKB Éves beszámolójában szereplő egyéb információkért. Az egyéb információk közé tartozik az EKB éves beszámolójában foglalt összes információ, kivéve az EKB pénzügyi kimutatásait és könyvvizsgálói jelentésünket.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem terjed ki az egyéb információkra, továbbá semmiféle biztosítékot nyújtó konklúziót nem fejezünk ki ezekről.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálatunkkal kapcsolatban feladatunk az egyéb információk átolvasása, valamint ennek során annak átgondolása, hogy az egyéb információk lényeges ellentmondásban állnak-e a pénzügyi kimutatásokkal vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinkkel, vagy hogy tartalmazhatnak-e egyéb tekintetben lényeges hibás állítást.

Az Igazgatóság és a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos irányítással megbízottak kötelességei

Az Igazgatóság felelős a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és valósághű bemutatásáért összhangban a Kormányzótanács által felállított alapelvekkel, amelyek a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2024. november 14-i, módosított (EU) 2024/2941 EKB-iránymutatáson (EKB/2024/31) alapuló, az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2024. november 14-i, módosított (EU) 2024/2938 EKB-határozatban (EKB/2024/32) vannak lefektetve; továbbá az Igazgatóság felel az olyan belső ellenőrzési rendszerért, amelyet szükségesnek ítél az olyan pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, amelyek mentesek a valóságtól eltérő lényeges állítástól, származzon az akár csalásból, akár hibából.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során az Igazgatóság feladata annak vizsgálata, hogy mennyiben képes az EKB a folytonos tevékenységet fenntartani, adott esetben közzétéve a folytonos tevékenységgel kapcsolatos ügyeket, és alkalmazva a tevékenység folytonosságának számviteli elvét.

Az EKB pénzügyi beszámolási folyamatának felvigyázása a szervezetirányítással megbízottak felelőssége.

A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatához kapcsolódó könyvvizsgálói kötelezettségek

A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az éves beszámoló egésze mentes akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítástól, valamint az, hogy a véleményünket tartalmazó könyvvizsgálói jelentést bocsássunk ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garantálja, hogy az ISA Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálatban mindig észleljük az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha észszerű lehet az a várakozás, hogy önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználóknak a szóban forgó pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.

Az ISA standardokkal összhangban végzett könyvvizsgálat részeként a könyvvizsgálat megtervezése és elvégzése során végig szakértői megítélésünk szerint járunk el, és a szakmai szkepticizmus talaján állunk. Ezenkívül:

• Megállapítjuk és megvizsgáljuk annak a kockázatát, hogy akár csalás, akár hiba miatt a pénzügyi kimutatásokban lényeges hibás állítás található-e; olyan könyvvizsgálati eljárásokat dolgozunk ki és folytatunk le, amelyek reagálnak a kockázatokra; véleményünk kialakításához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtünk. A csalásból eredő lényeges hibás állítás nem észlelésének nagyobb a kockázata esetében, mint a hibából származó lényeges hibás állítás nem észlelésének a kockázata, mivel csalás esetén szerepet játszhat összejátszás, hamisítás, szándékos kihagyás, megtévesztő közlés vagy a belső ellenőrzés felülírása.
• Értelmezzük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollrendszert azért, hogy az adott körülményeknek megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat alakítsunk ki, de nem célunk az EKB belső ellenőrzési rendszerének eredményességét véleményezni.
• Értékeljük az alkalmazott számviteli irányelvek helyességét, valamint a számviteli becslések és a hozzájuk kapcsolódó igazgatósági közlések észszerűségét.
• Következtetést vonunk le arról, hogy helyénvaló-e az Igazgatóság részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló éves beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel az EKB-nak a vállalkozás folytatására való képességét illetően. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy fennáll ilyen lényeges bizonytalanság, akkor kötelességünk könyvvizsgálói jelentésünkben felhívni a figyelmet a pénzügyi kimutatások erre utaló közléseire, illetve ha a kérdéses közlések nem megfelelőek, kötelességünk módosítani véleményünkön. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk keltéig megszerzett könyvvizsgálati adatokon alapulnak.
• Értékeljük a pénzügyi kimutatások, így a közlések általános bemutatását, szerkezetét és tartalmát, valamint azt, hogy a pénzügyi kimutatások a mögöttes ügyleteket és eseményeket a megbízható és valósághű bemutatás elvének megfelelően mutatják-e be.

Kötelességünk a szervezetirányítással megbízott személyekkel kommunikálni többek között olyan ügyekben, mint a könyvvizsgálat tervezett hatóköre, időzítése és jelentős megállapításai, így a könyvvizsgálat során a belső ellenőrzés terén esetleg feltárt jelentős hiányosságok.

Frankfurt am Main, 2026. február 17.

Forvis Mazars GmbH & Co. KG
Wirtschaftsprüfungsgesellschaft
Steuerberatungsgesellschaft

Markus Morfeld Wirtschaftsprüfer

Christina Fernholz Wirtschaftsprüferin

4 Kiegészítő melléklet a nyereség, illetve veszteség felosztásáról

Ez a melléklet nem része az EKB 2025. évi pénzügyi kimutatásainak.

A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az EKB nettó nyereségét a következő sorrendben kell átutalni:

1. a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó, a Kormányzótanács által meghatározott összeget az általános tartalékalapba kell átutalni legfeljebb a tőke 100%-ig;
2. a fennmaradó nettó nyereséget az EKB részvényesei között befizetett részesedésük arányában kell felosztani.^[71]

Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalapja, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Utóbbi az NKB-k között a KBER alapokmányának 32.5. bekezdése szerint felosztott összegek arányában és mértékéig történhet.^[72]

Az EKB vesztesége 2025-ben 1254 millió € volt, szemben a 2024-es 7944 millió €-s veszteséggel. A Kormányzótanács határozata alapján ezt a veszteséget átvezetik az EKB mérlegébe, és a jövőbeli nyereség terhére kerül elszámolásra.