Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
Christine Lagarde
The President of the European Central Bank
Luis de Guindos
Vice-President of the European Central Bank
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2022. szeptember 8.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 75 bázisponttal megemeli. Ezzel a nagyobb lépéssel előrehozza az uralkodó igen laza irányadó kamatszint átmenetét olyan szint felé, amely biztosítja az infláció megfelelő ütemű visszatérését a 2%-os középtávú célunkhoz. Az aktuális értékelésünk alapján arra számítunk, hogy több következő értekezleten tovább emeljük a kamatlábakat annak érdekében, hogy tompítsuk a keresletet, és védekezzünk az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló elmozdulásának kockázata ellen. Az irányadó pályánkat a kapott információk és az inflációs kilátások alakulásának fényében rendszeresen átértékeljük. Az irányadó kamatokra vonatkozó jövőbeli döntéseink továbbra is adatfüggőek lesznek, és értekezletről értekezletre való megközelítést követnek.

A mai döntést azért hoztuk meg, és azért számolunk további kamatemeléssel, mert az infláció változatlanul túlságosan magas, és valószínűleg huzamosan a célunk felett fog tartózkodni. Az Eurostat előzetes becslése szerint az infláció augusztusban elérte a 9,1%-ot. Ütemét továbbra is felfelé hajtják az erősen megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a néhány ágazatban a gazdaság újranyitása nyomán erősödő keresletoldali nyomás, valamint a kínálati szűk keresztmetszetek. Az ároldali nyomás tovább erősödött, széles körben szétterjedt a gazdaságban, az infláció pedig a közeljövőben tovább emelkedhet. Ahogy az inflációt jelenleg erősítő tényezők idővel lecsengenek, és monetáris politikánk normalizálódása kifejti a hatását a gazdaságban és az árazásban, az infláció csökkenni fog. Az elkövetkező időszakot tekintve az EKB szakértői jelentősen felfelé módosították az inflációs prognózisaikat, és jelenleg arra számítanak, hogy 2022-ben 8,1%, 2023-ban 5,5%, 2024-ben pedig 2,3% lesz az infláció átlagos üteme.

A 2022 első felében tapasztalt regenerálódás után a friss adatok az euroövezeti gazdaság növekedésének számottevő lassulását jelzik, továbbá az év további részében és 2023 első negyedévében a gazdaság stagnálására lehet számítani. A nagyon magas energiaárak csökkentik az emberek jövedelmeinek vásárlóerejét, és a kínálati szűk keresztmetszetek, noha enyhülőben vannak, még mindig korlátozzák a gazdasági teljesítményt. Emellett a kedvezőtlen geopolitikai helyzet, különösen Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agressziója miatt mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalom romlik. Hasonló kilátásokat tükröznek a reál GDP-növekedésre vonatkozó legfrissebb szakértői prognózisok is, amelyeket a folyó év hátralevő részére és egész 2023-ra markánsan lefelé módosítottak. Az aktuális szakértői prognózisok 2022-ben 3,1%-os, 2023-ban 0,9%-os, 2024-ben pedig 1,9%-os éves reál-GDP-növekedéssel számolnak.

A pandémia okozta, tartósan fennálló többféle sérülékenység továbbra is veszélyezteti monetáris politikánk akadálytalan transzmisszióját. A Kormányzótanács ezért továbbra is rugalmasan jár el a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program portfóliójában esedékessé váló visszaváltott állományok újrabefektetésével azzal a céllal, hogy kivédje a transzmissziós mechanizmust a pandémia kapcsán érő kockázatokat.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be. A kormányzati betétek utáni kamatozással kapcsolatos kérdésekről 15:45-kor (CET) kiadott külön sajtóközleményben tájékoztatunk.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris feltételekről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezeti gazdaság 2022 második negyedévében 0,8%-kal nőtt, ami főként a pandémiával kapcsolatos korlátozások feloldása nyomán a személyes érintkezéssel járó szolgáltatásokra fordított erős fogyasztói kiadásoknak köszönhető. Ahogy a nyár alatt az emberek többet utaztak, különösen a számottevő turizmus ágazattal rendelkező országokban javult a helyzet. A vállalkozásokat ugyanakkor nagyon megterhelték a magas energiaárak és a folyamatosan érzékelhető kínálati szűk keresztmetszetek, bár utóbbiak fokozatosan enyhültek.

Igaz ugyan, hogy a jól teljesítő turizmus a harmadik negyedévben támogatta a gazdasági növekedést, mégis arra számítunk, hogy az év hátralevő részében a gazdaság nagymértékben le fog lassulni. Ennek négy fő oka van. Először is a magas infláció visszafogja a fogyasztói kiadásokat és a termelést az egész gazdaságban, és ezeket az ellenszeleket erősítik meg a gázellátási zavarok. Másodrészt a szolgáltatások iránti keresletnek a gazdasági újranyitással párhuzamos erőteljes újraélénkülése az elkövetkező hónapokban kifullad. Harmadrészt a világgazdasági kereslet gyengülése a számos nagyobb gazdaságban megfigyelhető szigorúbb monetáris politikai környezetben és a cserearányromlás következtében is csökken az euroövezet gazdaságának támogatottsága. Negyedrészt a bizonytalanság változatlanul nagy, a bizalom pedig rohamosan csökken.

A munkaerőpiac ugyanakkor továbbra is teherbírónak mutatkozik, ami támogatja a gazdaság teljesítményét. A foglalkoztatotti létszám 2022 második negyedévében több mint 600 000-rel bővült, a munkanélküliségi ráta pedig júliusban hosszú időszakot figyelembevéve rekord alacsony volt 6,6%-kal. A ledolgozott összmunkaóra-szám a második negyedévben tovább emelkedett 0,6%-kal, és meghaladta a pandémia előtti szinteket. Az elkövetkező időszakot tekintve a gazdaság lassulása valószínűleg a munkanélküliségi ráta emelkedéshez vezet.

A magas energiaárak hatásának tompítását célzó fiskális támogató intézkedéseknek ugyanakkor ideigleneseknek kell lenniük, és a legsérülékenyebb háztartásokra és vállalatokra kell irányulniuk azért, hogy az inflációs nyomás fokozásának a kockázata korlátozott legyen, hogy javítsák a közkiadások hatékonyságát, és megőrizzék az adósságfenntarthatóságot. A szerkezeti stratégiai intézkedéseknek az euroövezeti gazdaság növekedési potenciáljának emelésére és rugalmasságának támogatására kell irányulniuk.

Az infláció

Az infláció augusztusban tovább emelkedett, 9,1%-ra. Az energiaár-infláció rendkívüli mértékben magas maradt 38,3%-kal, és ismét a teljes infláció domináns eleme volt. A piaci alapú mutatók arra utalnak, hogy a közeljövőben mérséklődnek az olajárak, miközben a nagykereskedelmi gázárak szintje rendkívül magas marad. Az élelmiszerár-infláció szintén megemelkedett augusztusban, és elérte a 10,6%-ot, ami többek között az energiához, élelmiszer nyersanyagkereskedelem zavaraihoz és a kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz kapcsolódó nagyobb input költségeknek tudható be.

Igaz ugyan, hogy a kínálati szűk keresztmetszetek az utóbbi időben folyamatosan javultak, mégis még mindig tovább gyűrűznek fokozatosan a fogyasztói árakba, és a szolgáltatási ágazatban újraéledő kereslethez hasonlóan felfelé húzzák az inflációt. Az euro leértékelődése szintén hozzájárult az inflációs nyomás felerősödéséhez.

Az ároldali nyomás jelenleg egyre több ágazatra átterjed, ami részben az egész gazdaságot érintő magas energiaköltségeknek tudható be. Ennek megfelelően a trendinflációs mutatók változatlanul megemelt szinten tartózkodnak, és a legfrissebb szakértői prognózisok szerint az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó infláció 2022-ben eléri a 3,9%-ot, 2023-ban a 3,4%-ot, 2024-ben pedig a 2,3%-ot.

A rugalmas munkaerőpiacok és a magasabb inflációt kompenzáló felzárkózás valószínűleg támogatja a bérek növekedését. A beérkező adatok és az újabb bérmegállapodások ugyanakkor összességében továbbra is korlátozott bérdinamikát jeleznek. A hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, noha néhányukat a közelmúltban a cél fölé módosították, ami indokolja további nyomon követésüket.

Kockázatértékelés

A lassuló világgazdasági környezetben a növekedési kockázatok – különösen a közeljövőben – túlnyomórészt lefelé irányulnak. Ahogy a szakértői prognózisok lefelé irányuló forgatókönyvéből is kiderül, az ukrajnai háború elhúzódása változatlanul jelentős növekedési kockázat, különösen ha a vállalatoknak és a háztartásoknak mennyiségi korlátozásokkal kell szembesülniük. Ilyen helyzetben ugyanis a bizalom tovább romolhat, és a kínálatoldali korlátok ismét súlyosbodhatnak. Emellett az energia- és élelmiszerköltségek is tartósan a vártnál magasabb szinten maradhatnak. A világgazdasági kilátások további romlása szintén fékezheti az euroövezet külső keresletét.

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok túlnyomórészt felfelé irányulnak. Akárcsak a növekedésnél, itt is az energiaellátás további zavara jelent számottevő kockázatot rövid távon. Középtávon az infláció a vártnál magasabb lehet, aminek oka az euroövezeti gazdaság termelési kapacitásának tartós romlása, az energia- és élelmiszerárak továbbemelkedése, az inflációs várakozások célunk fölé emelkedése és az előre jelzettnél nagyobb béremelések. Ha azonban az energiaköltségek középtávon esetleg csökkennének, vagy a kereslet gyengülne, az ároldali nyomás is enyhülne.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok megemelkedtek, ahogy az inflációs kilátásokra válaszul további monetáris politikai normalizálódásra számítanak. Az elmúlt hónapokban megdrágult a vállalati hitel, a háztartásoknak kínált banki hitelkamatok pedig több mint öt éve nem voltak ilyen magasak. A vállalati hitel ugyanakkor volumenét tekintve egyelőre változatlanul erős, ami részben a magas termelői költségek és készletfelhalmozás miatti finanszírozási igénynek tudható be. A háztartásoknak nyújtott jelzáloghitelezés mérséklődőben van a hitelképességi standardok szigorodása, az emelkedő hitelkamatok és a gyenge fogyasztói bizalom miatt.

Konklúzió

Összefoglalva: a mai napon azért emeltük meg az EKB irányadó kamatlábait 75 bázisponttal, és azért számolunk további kamatemeléssel, mert az infláció változatlanul túlságosan magas, és valószínűleg huzamosan a célunk felett fog tartózkodni. Ezzel a nagyobb lépéssel előrehozzuk az uralkodó igen laza irányadó kamatszint átmenetét olyan szintek felé, amelyek biztosítják az infláció megfelelő ütemű visszatérését a 2%-os középtávú célunkhoz.

Az irányadó kamatokra vonatkozó jövőbeli döntéseink továbbra is adatfüggőek lesznek, és értekezletről értekezletre való megközelítést követnek. Készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú inflációs célunkhoz.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok