Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2022. február 3.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Az euroövezet gazdasága jelentős gazdaságpolitikai támogatás mellett folyamatosan élénkül, és a munkaerőpiac folyamatosan tovább javul. A növekedés ugyanakkor az első negyedévben valószínűleg visszafogott lesz, ahogy a pandémia aktuális hulláma továbbra is nyomást gyakorol a gazdasági teljesítményre. A néhány iparágban tapasztalható anyag-, berendezés- és munkaerőhiány továbbra is visszafogja a kibocsátást. A magas energiaköltségek elvesznek az emberek jövedelméből, és valószínűleg visszafogják a vásárlási kiadásaikat. Ugyanakkor a gazdaságot minden egyes pandémiás hullám kevésbé érinti, valamint a termelést és fogyasztást korlátozó tényezők várhatóan fokozatosan enyhülnek, lehetővé téve, hogy az év folyamán a gazdaság ismét erősen élénküljön.

Az infláció az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett, és januárban továbbra is a vártnál magasabb volt. E mögött elsősorban a magasabb energiaköltség áll, amely számos ágazatban felfelé húzza az árakat, továbbá másik hajtóerő az élelmiszerárak emelkedése. Az infláció az előzőleg vártnál valószínűleg hosszabb ideig megemelkedett szinten tartózkodik, az év folyamán azonban visszaesik.

A Kormányzótanács ezért megerősítette a tavaly decemberi monetáris politikai értekezleten hozott döntéseket, ahogy a ma 13:45-kor kiadott sajtóközleményben részletesen olvasható. Ennek megfelelően a következő negyedévekben eszközvásárlásaink ütemét lépésről lépésre tovább csökkentjük, majd március végén lezárjuk a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó vásárlást. Az aktuális bizonytalanságot figyelembe véve a monetáris politikai döntéshozatalban minden eddiginél jobban fenn kell tartanunk a rugalmasságot és az opciók közötti választás lehetőségét. A Kormányzótanács készen áll valamennyi eszközének megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a két százalékos célján stabilizálódjék.

Most részletesebben felvázolom, hogy meglátásunk szerint hogyan alakul a gazdaság és az infláció, majd szólok a pénzügyi és monetáris feltételekre vonatkozó értékelésünkről.

A gazdasági teljesítmény

A gazdasági növekedés a tavalyi év utolsó negyedében 0,3 százalékra gyengült. A kibocsátás mindazonáltal 2021 végén elérte a pandémia előtti szintjét. A gazdasági teljesítmény és a kereslet a folyó év korai szakaszában több okból kifolyólag is valószínűleg gyengébb marad. Először is a járványügyi intézkedések kihatnak a fogyasztói szolgáltatásokra, különösen az utazásra, idegenforgalomra, vendéglátásra és a szórakozásra. Noha a fertőzési arány továbbra is igen magas, a pandémiának a gazdasági életre való hatásai jelenleg kevésbé ártalmasnak mutatkoznak. Másodszor, az energiahordozók magas költségei csökkentik a háztartások vásárlóerejét és a vállalati bevételeket, ami korlátozza a fogyasztást és a beruházást. Harmadszor, a néhány ágazatban jelentkező berendezés-, anyag- és munkaerőhiány folyamatosan fékezi az iparcikkek előállítását, késleltetik az építkezéseket és visszafogják a szolgáltatási ágazat egyes részeinek helyreállását. Vannak ugyan az említett szűk keresztmetszetek javulásának jelei, de egy ideig még fenn fognak maradni.

A közeljövőnél távolabbra tekintve a növekedés 2022 folyamán ismét erősen felélénkül, amit az erőteljes belső kereslet vezérel. A munkaerőpiac további javulásával párhuzamosan, ahogy egyre több embernek van állása, és kevesebben vesznek részt a munkahelymegtartó programokban, a háztartások várhatóan nagyobb jövedelmekhez jutnak, és többet költenek. A világgazdaság élénkülése és a folyamatos fiskális és monetáris politikai támogatás szintén hozzájárul ezekhez a pozitív kilátásokhoz. A célzott, termelékenység-javító fiskális intézkedések és szerkezeti reformok, amelyek az egyes euroövezeti országok egyedi helyzetéhez igazodnak, továbbra is elengedhetetlenek, mint monetáris politikánk hatékony kiegészítői.

Az infláció

Az infláció januárban a decemberi 5,0 százalékról 5,1 százalékra emelkedett, és a közeljövőben valószínűleg magas marad. A megemelkedett ráta fő okai továbbra is az energiaárak. A januári teljes inflációnak több mint a fele a közvetlen hatásuknak tudható be, ahogy az energiaköltségek több ágazatban is felfelé húzzák az árakat. A szezonális hatások, a megemelkedett szállítási költségek és a magasabb műtrágyaárak miatt az élelmiszerárak is megemelkedtek. Emellett az áremelkedés egyre szélesebb kört érint, ahogy nagyszámú áru és szolgáltatás ára jelentősen felment. A legtöbb trendinflációs mutató az elmúlt hónapokban megemelkedett, noha az átmeneti pandémiás tényezők szerepe azt jelenti, hogy változatlanul bizonytalan, mennyire tartósak az emelkedések. A piaci alapú mutatókból arra lehet következtetni, hogy 2022 folyamán mérséklődik az energiaárak dinamikája, valamint várhatóan enyhül a globális kínálati szűk keresztmetszetekből származó ároldali nyomás is.

A munkaerő-piaci helyzet tovább javul, noha a bérnövekedés továbbra is általánosan gyengébb. A gazdaság visszatérése a teljes kapacitáskihasználtsághoz idővel támogatni fogja a gyorsabb bérnövekedést. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mérőszámai az utolsó monetáris politikai értekezletünk óta általánosan stabilan maradtak valamivel két százalék alatti ütemeken. A legutóbbi felmérés-alapú mérőszámok két százalék körüli értéken tartózkodnak. Ezek a tényezők a trendinflációhoz is hozzájárulnak, és segítségükkel a teljes infláció tartósan megállapodik a kétszázalékos célunkon.

Kockázatértékelés

Továbbra is úgy ítéljük, hogy a gazdasági kilátásokat övező kockázatok középtávon nagyjából egyensúlyban vannak. A gazdaság a vártnál erősebben teljesíthet, ha a háztartások bizalma erősödik, és a vártnál kevesebbet takarítanak meg. Ezzel szemben a pandémiával összefüggő bizonytalanságok ugyan valamelyest oldódtak, a geopolitikai feszültségek fokozódtak. A folyamatosan magas energiaköltségek pedig a fogyasztást és a beruházást a vártnál erősebben fékezhetik. A kínálati szűk keresztmetszetek feloldásának üteme további kockázatot jelent a növekedési és inflációs kilátások szempontjából. A decemberi várakozásainkkal összehasonlítva az inflációs kilátásokat övező kockázatok különösen a közeljövőben felfelé mutatnak. Ha az ároldali nyomás átgyűrűzik a vártnál erősebb béremelkedésbe, vagy ha a gazdaság gyorsabban áll vissza a teljes kapacitáskihasználtságra, az infláció végül magasabb lehet.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok decemberi értekezletünk óta megemelkedtek. A banki finanszírozási költségek ugyanakkor ez idáig korlátozottan emelkedtek. A vállalatok és háztartások banki hitelkamatai hosszú távú összehasonlításban folyamatosan alacsony szinten vannak, a gazdaságban uralkodó finanszírozási feltételek pedig továbbra is kedvezőek. Gyorsult a vállalati kihelyezések üteme, amit mind a rövid-, mind a hosszabb lejáratú hitelek támogatnak. A háztartási kihelyezéseket a jelzáloghitelek iránti erőteljes kereslet tartja fenn. A bankok jövedelmezősége megegyezik a pandémia előttivel, és mérlegeik továbbra is szilárdak.

A legutóbbi bankhitelezési felmérésünk szerint a vállalati hitelkereslet 2021 utolsó negyedévében erősen megnövekedett. Ennek hajtóereje mind a kínálati szűk keresztmetszetekből eredő nagyobb működőtőke-igény, mind a hosszabb távú beruházások megnövekedett finanszírozása. Emellett a bankok – főként a gazdasági kilátások pozitív értékelése miatt – továbbra is összességében úgy ítélik meg, hogy a hitelkockázatok ártalmatlanok.

Konklúzió

Összefoglalva, az euroövezeti gazdaság tovább élénkül, de a növekedés az első negyedévben várhatóan visszafogott marad. Miközben az inflációs kilátások bizonytalanok, az infláció az előzőleg vártnál valószínűleg hosszabb ideig megemelkedett szinten tartózkodik, az év folyamán azonban visszaesik. Továbbra is figyelemmel kísérjük a beérkező adatokat, és gondosan megvizsgáljuk a középtávú inflációs kilátásokat érintő vonatkozásokat. Készen állunk valamennyi eszközünk megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a két százalékos célon stabilizálódjék.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok