SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. április 17.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntésünk, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – azon az aktualizált értékelésünkön alapul, amely az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozik.

A dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció továbbra is a szakértői várakozásoknak megfelelően alakult, ahogy mind a teljes, mind a maginfláció márciusban visszaesett. A szolgáltatások inflációja is markánsan csökkent az utóbbi hónapokban. Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A bérnövekedés mérséklődik, a nyereségek pedig részlegesen felfogják a még mindig nagyobb ütemű bérnövekedés inflációs hatását. Az euroövezet gazdaságában felépülőben van a globális sokkhatásokkal szembeni reziliencia, de a növekedési kilátások a fokozódó kereskedelmi feszültségek miatt homályosak. A megnövekedett bizonytalanság feltehetően rontja a bizalmat a háztartások és a vállalatok körében, a kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen és volatilis piaci reakciók nyomán pedig várhatóan szigorodnak a finanszírozási feltételek. Ezek a tényezők tovább ronthatják a gazdasági kilátásokat az euroövezetben.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, rendkívüli bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok fényében az inflációs kilátásokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdasági kilátásokat a rendkívüli bizonytalanság elhomályosítja. Az euroövezeti exportőrök új kereskedelmi akadályokkal szembesülnek, de egyelőre nem világos ezek hatóköre. A vállalati beruházásokat visszafogják a nemzetközi kereskedelmet érintő fennakadások, a pénzügyi piaci feszültségek és a geopolitikai bizonytalanság. Ahogy a fogyasztók elővigyázatosabbá váltak a jövővel kapcsolatban, okozhatja, hogy ugyancsak visszafogják a kiadásaikat.

Az euroövezet gazdaságában ugyanakkor felépülőben van a globális sokkhatásokkal szembeni reziliencia. A gazdaság az első negyedévben vélhetően bővült, a feldolgozóipar pedig a stabilizálódás jeleit mutatja. A munkanélküliségi ráta februárban 6,1%-ra esett vissza, az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szintre. Az erős munkaerőpiac, a magasabb reáljövedelmek és monetáris politikánk hatásai várhatóan támogatják a fogyasztói kiadásokat. Az országos és uniós szinteken a védelmi kiadások és infrastrukturális beruházások fokozása céljából elindított fontos gazdaságpolitikai programoktól a feldolgozóipar élénkülését várjuk, amit a közelmúltbeli felmérések is tükröznek.

A jelenlegi geopolitikai környezetben még inkább sürgető, hogy a fiskális és strukturális politikákkal az euroövezeti gazdaságokat termelékenyebbé, versenyképessebbé és reziliensebbé tegyék. Az Európai Bizottság „versenyképességi iránytűje” konkrét cselekvési ütemtervet vázol fel, amelynek a javaslatait, beleértve az egyszerűsítésre vonatkozókat, haladéktalanul meg kell valósítani. Idetartozik a megtakarítási és befektetési unió világos, ambiciózus menetrendet követő tökéletesítése, amely révén a megtakarítók több befektetési lehetőség előnyeit élvezhetnék, és javulna a vállalatok finanszírozáshoz, különösen kockázati tőkéhez való hozzáférése. Fontos emellett a digitális euro potenciális bevezetését megalapozó jogalkotási keret gyors előkészítése. A kormányzatoknak biztosítaniuk kell a fenntartható állami pénzügyeket összhangban az uniós gazdaságirányítási kerettel, és előre kell sorolniuk az elengedhetetlen növekedésélénkítő reformokat és stratégiai beruházásokat.

Az infláció

Az éves infláció márciusban kissé csökkent, 2,2%-ra. Az energiaárak 1,0%-kal csökkentek a februári kis emelkedés után, miközben az élelmiszerek inflációja márciusban 2,9%-ra emelkedett a februári 2,7%-ról. Az iparcikk-infláció stabilan 0,6%-on tartózkodott. A szolgáltatások inflációja márciusban ismét esett, 3,5%-ra, most fél százalékponttal a tavaly év végi ütem alatt tartózkodik.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója azt jelzi, hogy az infláció tartósan visszatér a 2%-os középtávú célunkhoz. A belföldi infláció 2024 vége óta visszaesett, a bérek pedig fokozatosan mérséklődnek. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem 2024 utolsó negyedévében éves szinten 4,1%-kal nőtt, tehát lassabban, mint az előző negyedévi 4,5%-os ütem. Az erősödő termelékenységnek köszönhetően a fajlagos munkaerőköltségek lassabban emelkedtek. Az EKB bérfigyelője és a vállalati kapcsolatainktól kapott információk arra utalnak, hogy 2025-ben visszaesik a bérnövekedés, ahogy a márciusi szakértői prognózisokban is jelezték. A fajlagos nyereségek tavaly év végén éves szinten 1,1%-kal estek, ami hozzájárult az alacsonyabb belföldi inflációhoz.

A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik, ami alátámasztja, hogy az infláció fenntarthatóan visszafelé tart a célunkhoz.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező lefelé irányuló kockázatok megnövekedtek. A világkereskedelmi feszültségek súlyos kiéleződése és a kapcsolódó bizonytalanságok valószínűleg visszaszorítják az euroövezet növekedését azáltal, hogy fékezik a kivitelt, továbbá visszafoghatják a beruházást és a fogyasztást is. A romló pénzügyi piaci hangulat hatására szigorodhatnak a finanszírozási feltételek, erősödhet a kockázatkerülő magatartás, valamint csökkenhet a vállalatok és háztartások beruházási és fogyasztási hajlandósága. Továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai kockázatok is, mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. Ugyanakkor a védelmi és infrastrukturális kiadások emelkedése hozzájárulhat a növekedéshez.

A súlyosbodó világkereskedelmi fennakadások még jobban elbizonytalanítják az inflációs kilátásokat az euroövezetben. A csökkenő világpiaci energiaárak és az euro felértékelődése az infláció visszaesésének további forrása lehet. Felerősítheti az inflációmérséklő hatást az euroövezeti exportcikkek iránt a magasabb vámtarifák miatt kisebb kereslet és az, hogy a kivitelt a kapacitásfelesleggel rendelkező országokból az euroövezetbe irányítják át. A kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen pénzügyi piaci reakciók fékezhetik a belföldi keresletet, és ezáltal az inflációt is. A világpiaci ellátó láncok szétaprózódása ezzel szemben megemelheti az inflációt, mivel megdrágítja a behozatalt. A védelmi és infrastrukturális kiadások fellendítése középtávon szintén erősítheti az inflációt. A szélsőséges időjárási viszonyok és szélesebben kibontakozó klímaválság nyomán is a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A kockázatmentes kamatok csökkentek válaszul a kiéleződő kereskedelmi feszültségekre. Estek a részvényárfolyamok a nagy volatilitás környezetében, a vállalati kötvények hozamfelára pedig világszerte kiszélesedett. Az euro az elmúlt hetekben megerősödött, ahogy a befektetői hangulat az euroövezet viszonylatában reziliensebbnek bizonyult, mint az egyéb gazdaságok irányában.

A vállalati forrásbevonásra vonatkozó legfrissebb hivatalos statisztikák – amelyek az említett piaci feszültségek megjelenése előttre datálódnak –, továbbra is azt jelezték, hogy a kamatcsökkentéseink nyomán olcsóbbá vált a vállalatoknak a hitel. Az új vállalati hitelek átlagos kamata a januári 4,3%-ról februárban 4,1%-ra csökkent. A piaci alapú vállalati adósságpapírok kibocsátási költsége februárban 3,5%-ra esett, de az utóbbi időben felfelé irányuló nyomás tapasztalható. Emellett a vállalati hitelezés növekedése februárban ismét 2,2%-ra emelkedett, miközben az adósságviszonyt megtestesítő vállalati értékpapír-kibocsátás változatlanul 3,2%-os ütemben nőtt.

Ugyanakkor a vállalati hitelképességi standardok 2025 első negyedévében kissé újra megszigorodtak, mint az euroövezetről szóló legfrissebb bankhitelfelmérésünkben írjuk. Az előző negyedévhez hasonlóan ennek fő oka abban keresendő, hogy a bankok egyre jobban aggódnak azok miatt a gazdasági kockázatok miatt, amelyekkel ügyfeleik szembesülnek. A vállalati hitelkereslet az első negyedévben kissé visszaesett, miután az előző negyedévekben szerény mértékben élénkült.

Az új jelzáloghitelek átlagos kamata megnőtt, februárban 3,3%-ra, amit támogatott a hosszabb lejáratú piaci kamatok korábbi megemelkedése. A jelzáloghitelezés továbberősödött februárban, bár még mindig visszafogott, 1,5%-os éves ütemben, ahogy a bankok lazítottak a hitelképességi standardokon, és a háztartások hiteligénye erős ütemben továbbemelkedett.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntésünk, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – azon az aktualizált értékelésünkön alapul, amely az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozik. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, rendkívüli bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok fényében az inflációs kilátásokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.