Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2015. december 3.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján gondosan felülvizsgáltuk azoknak a tényezőknek a befolyását és tartósságát, amelyek jelenleg lassítják az infláció ütemének visszatérését középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintre, valamint ismét megvizsgáltuk a monetáris lazítás fokát. Az EKB Kormányzótanácsa mindezek után az árstabilitási cél által vezérelve a következő döntéseket hozta:

Először is az EKB irányadó kamatainak vonatkozásában úgy határoztunk, hogy 10 bázisponttal -0,30%-ra csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát. Az irányadó refinanszírozási műveletek és az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába ugyanakkor megmarad a mostani 0,05%-os, illetve 0,30%-os szinten.

Másodszor a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedések terén az eszközvásárlási program (EVP) kiterjesztéséről határoztunk. A havi 60 milliárd eurós eszközvásárlást egészen 2017 márciusáig vagy szükség esetén azon túl is folytatni kívánjuk, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács nem érzékeli az inflációs pálya olyan tartós korrekcióját, amely összhangban áll azon céljával, hogy az infláció üteme középtávon 2% alatt, de ahhoz közel tartózkodjon.

Harmadrészt határoztunk az EVP során vásárolt értékpapírok utáni tőketörlesztés lejáratkori újra befektetéséről, amit a szükséges ideig folytatunk, ugyanis ezzel mind a kedvező likviditási helyzetet, mind a helyes monetáris politikát elősegítjük. A technikai adatokat hamarosan közzétesszük.

Negyedrészt az állami szektorbeli vásárlási programot illetően úgy döntöttünk, hogy felvesszük az adott nemzeti központi bank rendszeres vásárlásaiban való részvételre jogosító, jegybankképes eszközök jegyzékébe az euroövezet területén levő regionális vagy helyi önkormányzatok által kibocsátott, euroalapú, forgalomképes adósságinstrumentumokat.

Ötödik döntésünk szerint, amíg szükséges, de legalább a 2017 utolsó tartalékolási időszakának végéig folytatjuk a rögzített kamatú, teljes allokációs tender keretében nyújtott irányadó, valamint három hónapos, hosszabb lejáratú refinanszírozást.

A mai döntések arra irányulnak, hogy segítségükkel az inflációs rátákat visszatereljük a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemhez, ami egyben rögzíti a középtávú inflációs várakozásokat is. A legfrissebb szakértői prognózis magában foglalja a legutóbbi monetáris politikai ülésünk után megfigyelhető kedvező pénzügyi piaci fejlemények hatását is. Ezek még mindig az inflációs kilátásokkal kapcsolatos lefelé mutató kockázatot és a vártnál kissé gyengébb inflációs dinamikát jeleznek, ami a korábbi prognózisok lefelé irányuló korrekcióit követi. A tartósan alacsony infláció a belföldi ároldali nyomást visszafogó jelentős gazdasági pangásnak és a külső környezetből származó ellentétes irányú hatásoknak tudható be.

Az új intézkedések garantálják a pénzügyi feltételek lazaságát, tovább erősítve ezáltal a 2014. júniusi intézkedések jelentős lazító hatását. Ezek ugyanis igen pozitívan hatottak a finanszírozási helyzetre, a hitelkiáramlásra és a reálgazdaságra. A mai döntések további lendületet adnak az euroövezeti gazdaságnak, és megerősítik a világgazdasági sokkokhoz való alkalmazkodóképességét. A Kormányzótanács szorosan nyomon követi az árstabilitási kilátásokat, és indokolt esetben hajlandó és képes megtenni a szükséges lépéseket a megbízatása értelmében rendelkezésére álló teljes eszköztár alkalmazásával, hogy a monetáris politika megfelelően laza maradjon. Emlékeztet rá, hogy az EVP a terjedelmének, összetételének és időtartamának módosítása szempontjából megfelelően rugalmas.

Most rátérnék az értékelés részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP a második negyedévi 0,4%-os emelkedés után 2015 harmadik negyedévében negyedéves szinten 0,3%-kal nőtt, ami legnagyobb valószínűséggel a fogyasztás folyamatosan pozitív hatásának tudható be, miközben a beruházások és az export visszafogottabban alakult. A legfrissebb felmérési mutatók az utolsó negyedévre is a reál-GDP folyamatos növekedését vetítik előre. Előretekintve folyamatos gazdasági élénkülésre számítunk. A belföldi keresletet a meghozott monetáris politikai intézkedések és ezeknek a pénzügyi helyzetre gyakorolt kedvező hatása várhatóan tovább élénkíti, akárcsak a fiskális konszolidáció és a szerkezeti reformok terén elért korábbi eredmények. Emellett az alacsony kőolajár is várhatóan tovább támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a vállalati nyereségességet, valamint ezek eredőjeként a magánszektor fogyasztását és beruházásait. Emellett a kormányzati kiadások – a menekültek támogatására hozott intézkedések miatt – az övezet több pontján is valószínűleg emelkedni fognak. Az euroövezet gazdasági fellendülését azonban továbbra is fékezik a feltörekvő piacok visszafogott növekedési kilátásai, a csak mérsékelten bővülő világkereskedelem, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformok vontatottsága.

Összességében hasonló kilátásokat tükröz az eurorendszer szakértőinek 2015. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a reál-GDP éves növekedése 2015-ben 1,5%, 2016-ban 1,7%, 2017-ben pedig 1,9% lesz. Az EKB szakértőinek 2015. szeptemberi prognózisával összehasonlítva a reál-GDP növekedésére vonatkozó prognózis összességében nem változott.

Az euroövezeti növekedési kilátásokat övező kockázatok elsősorban a világgazdasági folyamatokat övező bizonytalansággal és a kiszélesedő geopolitikai kockázatokkal függenek össze. Ezek potenciálisan hátráltatják a világgazdasági növekedést, az euroövezeti export iránti külső keresletet és szélesebb körben a bizalmi mutatókat.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja 2015 novemberében 0,1% volt, ugyanakkora, mint októberben, de a vártnál kisebb. Ez a szolgáltatás- és iparcikkárak némileg gyengébb alakulásával magyarázható, amelyet elsősorban az energiaárak kevésbé negatív hozzájárulása ellensúlyozott. A rendelkezésre álló adatok és az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az év végén emelkedni fog az éves HICP-infláció üteme, ami főként a 2014. év végi olajárcsökkenés bázishatásának tudható be. 2016 és 2017 folyamán az infláció további emelkedése valószínűsíthető, amit a ma bejelentettek mellett a már meghozott monetáris politikai intézkedések, a várható gazdasági élénkülés és az euroárfolyam múltbeli gyengülésének átgyűrűző hatása támogat. A Kormányzótanács az elkövetkező időszakban szorosan nyomon követi az infláció alakulását.

Ezt az általános képet tükrözi az eurorendszer szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2015. decemberi makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2015-ben 0,1%, 2016-ban 1,0%, 2017-ben pedig 1,6% lesz. Az 2015. szeptemberi EKB-szakértői makrogazdasági előrejelzéshez képest a HICP-inflációval kapcsolatos kilátásokat kismértékben lefelé korrigáltuk.

A monetáris elemzésre térve, a legfrissebb adatok alátámasztják a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) határozott növekedését: a 2015. szeptemberi 4,9% után októberben 5,3%-ra gyorsult. Ezt továbbra is elsősorban az M3 legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) októberben éves szinten 11,8%-kal bővült a szeptemberi 11,7% után.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető fokozatosan élénkülő pályán maradt. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a szeptemberi 0,1% után októberben 0,6%-ra bővült. Az említett javuló tendencia ellenére a vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme a 2015. szeptemberi 1,1% után októberben 1,2%-ra nőtt. A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink az egész euroövezetben egyértelműen javították mind a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi helyzetét, mind az euroövezeti kihelyezéseket.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése megerősíti, hogy további monetáris politikai élénkítésre van szükség ahhoz, hogy az inflációs ráták visszatérjenek a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemhez.

A monetáris politika elsősorban arra irányul, hogy középtávon tartsa fenn az árstabilitást, a laza irány pedig támogatja a gazdaság teljesítőképességét. Ahhoz azonban, hogy a pénzpolitikai intézkedéseink minden gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika egyéb területein is határozott lépésekre van szükség. A továbbra is magas strukturális munkanélküliség és az euroövezeti potenciális kibocsátás alacsony növekedése miatt a folyamatban lévő ciklikus fellendülést hathatós strukturális politikai intézkedésekkel kell megtámogatni. A vállalati környezetet javító intézkedések – amelyek a megfelelő állami infrastruktúra megteremtését is magában foglalják – elengedhetetlenek a termelő beruházások bővítése, a munkahelyteremtés és a termelékenységnövekedés szempontjából. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes megvalósítása nem csak a fenntartható gazdasági növekedést fokozza az euroövezetben, hanem a tartósan nagyobb jövedelmekre vonatkozó várakozásokat is erősíti, valamint felgyorsítja a reformok jótékony hatásainak kibontakozását, aminek révén javul az euroövezet világgazdasági sokkokkal szembeni alkalmazkodóképessége is. Az egyes országok fiskális politikájának kialakítása során célszerű támogatni a gazdaság élénkülését, de mindeközben változatlanul be kell tartani az Európai Unió fiskális szabályait. A Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan, következetes tiszteletben tartása a fiskális keretrendszerünkbe vetett bizalom záloga. Ugyanakkor minden országnak törekednie kell arra, hogy fiskális politikai csomagjuk növekedésbarátabb intézkedéseket foglaljon magában.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok