A legfontosabb számadatok

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

A gazdálkodási jelentést^[1], amely az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves része, arra szánjuk, hogy kiegészítő információkat adjunk az olvasóknak a pénzügyi kimutatásokról.^[2] Mivel az EKB tevékenysége és műveletei monetáris politikai célokat szolgálnak, a pénzügyi pozícióját és eredményét a szabályozói intézkedéseivel összefüggésben érdemes vizsgálni.

A gazdálkodási jelentésben ennek érdekében bemutatjuk az EKB fő feladatait és tevékenységeit, és ezeknek a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt befolyását. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás tárgyév alatti fő változásait, kitérve az EKB pénzügyi erőforrásairól szóló információkra. Végül tartalmazza az EKB működésének kockázati környezetét, taglalva a jegybankra ható konkrét kockázatokat, valamint a kockázatmérséklő és -kezelő intézkedéseket.

1.2 Fő feladatok és tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amely az EKB mellett az euroövezetet alkotó 19 EU-tagállam nemzeti központi bankját (NKB) foglalja magában. Az eurorendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása.^[3] Céljait és feladatait az Európai Unió működéséről szóló szerződés^[4], valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya (a KBER alapokmánya)^[5] határozza meg (1. ábra). Az EKB tevékenységeit megbízatásának teljesítése érdekében, nem pedig nyereségtermelés szándékával végzi.

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiről az EKB és az NKB-k pénzügyi kimutatásaiban számolunk be, ami tükrözi az alapelvet, hogy az eurorendszer monetáris politikája decentralizált módon valósul meg. Az alábbi, 1. táblázatban az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb műveleteket és feladatköröket tekintjük át, valamint bemutatjuk ezek hatását pénzügyi kimutatásaira.

1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

A 2017 és 2021 közötti időszakban az EKB mérlegfőösszegének alakulását elsősorban az EKB végleges értékpapír-vásárlásai vezérelték, amelyeket az eurorendszer monetáris politikájának keretében végeztek (1. diagram). Az EKB mérlegfőösszege 2018-ban főként az eszközvásárlási program (APP) alatti nettó értékpapír-vásárlás eredményeként megemelkedett.^[6] A program alatti nettó vásárlás 2018 decemberében leállt, majd 2019 novemberében újraindult. Ennek eredményeként az EKB mérlegfőösszege 2019-ben lassabb ütemben bővült, hajtómotorja pedig az EKB nemzetközi tartalékeszközei piaci értékének és a forgalomban lévő eurobankjegyek értékének emelkedése volt. 2020-ban a koronavírus (Covid19)-világjárvány hatásának kezelése érdekében a Kormányzótanács átfogó monetáris politikai intézkedéscsomagról határozott, amely magában foglalta a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP)^[7] elindítását, amely tovább bővítette az EKB mérlegét. Az APP és a PEPP szerinti nettó vásárlások 2021-ben is tovább folytak, ami tovább emelte az EKB mérlegfőösszegét.

2021-ben az EKB mérlegfőösszege 110,8 milliárd euróval 680,1 milliárd euróra emelkedett, főként a PEPP és az APP keretében végrehajtott értékpapír-vásárlásban való EKB-részesedés miatt. Az említett vásárlások révén a monetáris politikai célú értékpapír-állomány megemelkedett, miközben az eurorendszeren belüli kötelezettségek ennek megfelelően szintén megemelkedtek a vásárlások TARGET2 számlákon keresztüli készpénzes kiegyenlítése nyomán. Az eurorendszerbeli kötelezettségek növekedését bőven ellensúlyozta az EKB euroövezeten kívüli TARGET2 ügyfeleitől kapott készpénz, amely az egyéb kötelezettségek növekedését is maga után vonta.

Ezenkívül a forgalomban lévő eurobankjegyek értékének és az EKB nemzetközi tartalékeszközei piaci értékének emelkedése szintén szerepet játszott az EKB mérlegfőösszegének bővülésében.

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2021 végén az EKB teljes eszközállományának 65%-át tette ki. Ez a mérlegtétel az EKB-nak azon értékpapír-állományait foglalja magában, amelyeket az értékpapírpiaci program (SMP), a három fedezett kötvényvásárlási program (CBPP1, CBPP2, CBPP3), az ABSPP, a PSPP és a PEPP keretében szerzett meg.

Az EKB 2021-ben – a vonatkozó kormányzótanácsi határozatok alapján – folytatta az APP és a PEPP alatti nettó értékpapír-vásárlást, a szóban forgó programok keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újrabefektetését is beleértve. A vásárlások eredményeként az EKB monetáris politikai célból tartott értékpapír-portfóliója 96,4 milliárd €-val 445,4 milliárd €-ra nőtt (2. diagram). Az emelkedés zömét a PEPP alatti vásárlások tették ki. Az SMP, a CBPP1 és a CBPP2 alatti állományok az 1,3 milliárd € értékű visszaesése visszaváltások miatt következett be.

2021 decemberében a Kormányzótanács bejelentette^[8], hogy 2022 második negyedévében 40 milliárd €-ra, 2022 harmadik negyedévében pedig 30 milliárd €-ra emeli az APP alatti nettó vásárlások havi ütemét. 2022. októbertől a nettó eszközvásárlások havi 20 milliárd €-s ütemben folytatódnak mindaddig, amíg szükséges ahhoz, hogy megerősödjék az EKB irányadó kamatainak alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt fejeződnek be, hogy a Kormányzótanács elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait. A Kormányzótanács arról is döntött, hogy 2022 márciusának végén megszünteti a PEPP keretében végzett nettó eszközvásárlásokat, ám ezek szükség esetén folytathatók a pandémiával összefüggő, negatív megrázkódtatások kivédése céljából. A Kormányzótanács döntése értelmében az eurorendszer továbbra is teljes egészében újra befekteti az APP és a PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést.

A monetáris politikai célú értékpapír-állomány aktív programjai, nevezetesen az APP és a PEPP esetében az EKB 2021 végén fennálló értékpapír-állománya diverzifikált lejárati profillal^[9] rendelkezett (3. diagram).

Az EKB aranyat, különleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetközi tartalékainak euróban kifejezett összértéke 2021-ben 4,5 milliárd €-val 80,3 milliárd €-ra emelkedett.

Az EKB aranykészleteinek és aranyköveteléseinek euróban kifejezett értéke 2021-ben 1,1 milliárd €-val 26,1 milliárd €-ra emelkedett (4. diagram), aminek hátterében az arany euróban kifejezett piaci árának emelkedése áll, miközben a kérdéses állományok unciában kifejezett nagysága nem változott. Ez a növekedés az EKB aranyátértékelési számláinak ezzel egyenértékű emelkedéséhez is vezetett (lásd az 1.3.2 „Pénzügyi források” pontot).

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbialapú devizaállománya^[10] euróban számolva 2,9 milliárd €-val 53,0 milliárd €-ra nőtt (5. diagram), amit elsősorban az okozott, hogy az USA-dollár felértékelődött az euróhoz képest. Az USA-dollár felértékelődését az EKB átértékelési számláinak megemelkedett állományai is tükrözik (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot).

Az EKB devizaállományának fő alkotóeleme továbbra is az USA-dollár, amely 2021 végén a teljes állomány megközelítőleg 77%-át tette ki.

Az EKB háromlépcsős eljárással kezeli a devizaállományai befektetését. Az első lépcsőben a kockázatkezelői megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet a Kormányzótanács hagy jóvá. A második lépésben a bank portfóliókezelői megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. Harmadrészt, az NKB-k decentralizált módon napi szinten végeznek befektetéseket.

Az EKB a devizaállományát elsősorban értékpapírba és pénzpiaci betétbe fekteti be, vagy folyószámlán tartja (6. diagram). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékeljük.

Az EKB a devizaállományával az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a következő három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelelően ez a portfólió főként rövid lejáratú értékpapírokból áll (7. diagram).

2021-ben a saját vagyonalap-portfólió értéke 0,4 milliárd euróval 21,1 milliárd euróra nőtt (8. diagram), főként annak köszönhetően, hogy befektették az euroövezeti NKB-k által 2021-ben – a Bank of Englandnek a KBER-ből való távozása miatt megemelt, jegyzett EKB-tőkerészesedésük első részleteként – befizetett összegeket (lásd a „Pénzügyi erőforrások” című 1.3.2 pontot). Az emelkedést főként a saját vagyonalap-portfólióban tartott értékpapírok piaci értékének csökkenése ellensúlyozta részlegesen.

A portfólió főként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk. 2021-ben az állampapírok a teljes portfólió 72%-át tették ki.

2021-ben az EKB úgy döntött, hogy a saját vagyonalap-portfóliójának egy részét a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által 2021 januárjában központi bankok részére indított, euróban denominált zöldkötvény-befektetési alapba (EUR BISIP G2) fekteti be, amellyel a zöldkötvények másodlagos piacokon való közvetlen vásárlásait egészíti ki. A saját vagyonalap-portfólióban stabilan tovább emelkedett a zöld befektetések aránya, a 2020 végi 3,5%-ról 2021 végén 7,6%-ra. Az EKB tervei szerint ezt az elkövetkező években tovább bővíti.

Az EKB vagyonalap-portfóliója elsősorban az EKB pénzügyi forrásainak – nevezetesen a befizetett tőkéjének, az általános tartalékalapban tartott összegeknek és a pénzügyi kockázati céltartalékának – a befektetéséből áll. A bevételek újbóli befektetése és az értékpapírok piaci árú értékelése miatt a saját vagyonalap-portfólió mérete nem feltétlenül egyezik meg az említett pénzügyi források méretével. A portfólió célja, hogy az EKB-t olyan bevétellel lássa el, amellyel a nem felügyeleti jellegű feladatok ellátásával kapcsolatos működési ráfordítások fedezhetők.^[11] A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetjük, betartva a kockázati kontrollrendszer által megszabott értékhatárokat. Ez egy olyan lejárati szerkezetet eredményez (9. diagram), amely diverzifikáltabb, mint a nemzetközi tartalék portfólióé.

2021 végére a forgalomban lévő eurobankjegyek összértéke 2020 végéhez hasonlítva 8%-kal, 1544,4 milliárd €-ra nőtt. Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékéből 8%-ot osztottak, amely az év végén 123,6 milliárd eurót tett ki. Mivel maga az EKB nem bocsát ki bankjegyeket, az euroövezeti NKB-kkal szemben a forgalomban lévő bankjegyek értékével megegyező értékű eurorendszeren belüli követeléseket tart fenn.

Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségei, amelyek elsősorban az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni nettó TARGET2-egyenlegét és az EKB-nak az euroövezeti NKB-k által az eurorendszerhez való csatlakozásukkor átadott nemzetközi tartalékkal kapcsolatos kötelezettségeit foglalják magukban, 2021 végére 3,3 milliárd €-val 375,1 milliárd €-ra csökkentek. Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségeinek a 2017–2020 közötti időszakban megfigyelhető alakulását főként a nettó TARGET2-kötelezettség változása határozta meg, amelynek forrása a TARGET2-számlákon keresztül elszámolt, az EKB által monetáris politikai célból végzett nettó értékpapír-vásárlási tranzakciók voltak (10. diagram).

A monetáris politikai célú értékpapírok vásárlásának a TARGET2 nettó kötelezettségállományra való hatását 2021-ben bőven ellensúlyozta elsősorban az EKB euroövezeten kívüli TARGET2 ügyfeleinek és az EKB által fiskális megbízotti szerepben elfogadott euroövezeten kívüli rezidensek nagyobb betétállományának a hatása, továbbá az értékpapír-kölcsönzési tranzakciók készpénzfedezetének megemelkedése.

1.3.2 Pénzügyi erőforrások

Az EKB pénzügyi erőforrásai a saját tőkét, a pénzügyi kockázati céltartalékot, az átértékelési számlákat és az adott év nyereségét foglalják magukban. Ezeket (i) bevételt generáló eszközökbe fektetjük, illetve (ii) a pénzügyi kockázatok nyomán realizált veszteségek közvetlen ellensúlyozására fordítjuk. 2021. december 31-én az EKB pénzügyi erőforrásainak összértéke 49,7 milliárd €-t tett ki (11. diagram). Ez a 2020-as összegnél 3,5 milliárd €-val magasabb volt elsősorban a következők emelkedése miatt: (i) az USA-dollárnak az euróval szembeni felértékelődése után az átértékelési számlák és az aranyállomány euróban kifejezett piaci értéke 2021-ben; (ii) a befizetett tőke; (iii) a pénzügyi kockázati céltartalék^[12]. Előbbiek megemelkedése bőven ellensúlyozta a 2020-hoz hasonlítva 2021-ben kevesebb nyereséget.

Az árfolyam-átértékelés alá eső aranykészleteken, devizaeszközökön és értékpapírokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem közvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok arra szolgálnak, hogy a jövőbeli kedvezőtlen árváltozás, illetve devizaárfolyam-változás hatását semlegesítsék, megerősítve ezzel az EKB-nak az alapvető kockázatokkal szembeni alkalmazkodóképességét. Az arany, deviza és értékpapír átértékelési számlái^[13] 2021-ben 3,8 milliárd €-val 33,1 milliárd €-ra emelkedtek, aminek hátterében a nagyobb deviza- és arany átértékelési állományok álltak, amelyek főként az USA-dollárnak az euróval szembeni felértékelődését (12. diagram) és az aranyállomány euróban kifejezett piaci értékének megemelkedését tükrözik; ezeket az értékpapírok átértékelési egyenlegeinek csökkenése részben ellensúlyozta.

Azután, hogy a Bank of England 2020-ban kilépett a KBER-ből, megnövekedett a bennmaradó NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében való részesedése. A Kormányzótanács döntése értelmében 2020-ban a fennmaradó NKB-k csak a Bank of England 58 millió € értékű visszavont befizetett tőkéjét fedezik, és az euroövezeti NKB-k a megnövekedett jegyzett tőkerészesedést két egyenlő éves részletben, 2021-ben és 2022-ben teljes mértékben befizetik. Az euroövezeti NKB-któl származó első részlet befizetésével az EKB befizetett tőkéje 2021-ben 0,6 milliárd €-val 8,3 milliárd €-ra emelkedett. 2022-ben további 0,6 milliárd €-val 8,9 milliárd €-ra nő.^[14]

Az EKB a pénzügyi kockázatoknak való kitettségét figyelembe véve (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot) a pénzügyi kockázati céltartalékot képez. A céltartalék nagyságát évről évre felülvizsgáljuk, számos olyan tényezőt figyelembe véve, mint például a kockázatos eszközállományok szintje, a következő évre prognosztizált eredmény és a kockázatértékelés. A pénzügyi kockázati céltartalék és az EKB általános tartalékalapjában található összeg együttesen nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét.

Az EKB befizetett tőkéjének 2021-es 0,6 milliárd €-s megemelkedése következtében a pénzügyi kockázati céltartalék felső határértéke hasonló összeggel megemelkedett. A Kormányzótanács – figyelembe véve az eredményeket, amelyeket az EKB pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségeinek értékelése során kaptak – úgy határozott, hogy 0,6 milliárd €-t átutal az EKB pénzügyi kockázatra képzett céltartalékára, ezzel a legnagyobb megengedett összegre, 8,2 milliárd €-ra emelve annak szintjét.

Az EKB eszköz- és kötelezettségállományain egy adott pénzügyi évben keletkező nyereség felhasználható az adott évben esetleg keletkező veszteségek semlegesítésére. Az EKB nyeresége a pénzügyi kockázati céltartalékba való átvezetés után 2021-ben 0,2 milliárd € volt (lásd az „Eredménykimutatás” című, 1.3.3 pontot).

1.3.3 Eredménykimutatás

Az EKB éves nyeresége 2019-ben tetőzött több éves emelkedés után, amely főként a monetáris politikai célú értékpapír-állományon és a nemzetközi tartalékon keletkező kamatbevétel-emelkedésnek tudható be. A nyereség 2020-ban csökkenni kezdett, ami túlnyomórészt az említett tételeken keletkező kisebb bevételnek tudható be.

2021-ben az EKB nyeresége 192 millió € volt (2020: 1643 millió €). A 2020-hoz képest 1452 millió € csökkenés elsősorban a pénzügyi műveletek, az értékvesztés és céltartalékolás, különösen a pénzügyi kockázati céltartalékba való átvezetés, valamint a kisebb nettó kamatbevétel nettó eredője (13. diagram).

Az EKB nettó kamatbevétele 451 millió €-val 1566 millió €-ra csökkent (14. diagram), ami elsősorban a monetáris politikai célból tartott értékpapírok kamatbevételén és a nemzetközi tartalékokon elért kisebb kamatbevételnek tudható be. Az egyéb nettó kamatbevétel emelkedése csak részben kompenzálta az említett csökkenéseket.

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező nettó kamatbevétel 2021-ben 331 millió €-val 1006 millió €-ra esett (15. diagram) főként a PEPP portfólión keletkezett negatív nettó kamatjövedelem miatt. Az állami szektorból származó értékpapírok PEPP alatti vásárlásának folytatása negatív átlagos hozam mellett – amely a program végrehajtása alatt uralkodó alacsony euroövezeti államkötvény-hozamok eredménye (16. diagram) – ezen a portfólión 252 millió € megemelkedett negatív kamatbevételt eredményezett 2021-ben, összehasonlítva az előző évi 41 millió €-val. Emellett a CBPP1 és CBPP2 portfóliókon keletkező nettó kamatbevétel 82 millió €-val 111 millió €-ra esett amiatt, hogy a lejáró értékpapírok hatására csökkent a portfóliók mérete. Az APP-ből (ABSPP, CBPP3 és PSPP alatti értékpapírokból) származó nettó kamatbevétel 37 millió €-val 1147 millió €-ra csökkent, ami elsősorban az ABSSP alatti értékpapír-állományokon elért kisebb átlagos kamatlábnak tudható be.

A monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2021-ben az EKB nettó kamatbevételének mintegy 64%-át generálta.

A nemzetközi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 277 millió €-val 197 millió €-ra esett, ami főként az USA-dollárban tartott értékpapírokon szerzett kisebb kamatbevételnek tudható be. Az USA-dollárban denominált kötvények 2020 és 2021 legnagyobb részében alacsony hozama (17. diagram) és a múltban vásárolt nagyobb hozamú kötvények eladásai és visszaváltásai miatt az USA-dollár-portfólión elért átlagos kamat 2021-ben az előző évhez képest tovább csökkent.

2021-ben mind a forgalomban lévő bankjegyeknek az EKB-ra eső részesedésén keletkező kamatbevétel, mind az átadott nemzetközi tartalék utáni NKB-követelésekre fizetendő kamatráfordítás nulla volt annak következtében, hogy az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteihez (MRO) használt kamatláb 0% volt.

Az egyéb nettó kamatbevétel nőtt, főként mivel nagyobb kamatbevétel keletkezett (i) az EKB euroövezeten kívüli TARGET2 ügyfeleinek EKB-ban vezetett számláin; (ii) a monetáris politikai értékpapír-kölcsönzési műveleteken; (iii) az EKB által fiskális megbízotti szerepben elfogadott betéteken, amelyek mindegyikén 2021-ben nagyobb átlagos állományokat könyveltek el. Az emelkedések bőven ellensúlyozták a saját vagyonalap-portfólióból származó kisebb kamatbevételt, amely az euroövezetben megfigyelhető alacsony hozamkörnyezetből ered (16. diagram).

A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó pénzügyi műveletek és értékvesztések nettó eredménye 2021-ben 139 millió €-s veszteséget mutatott, szemben a 2020-as 316 millió €-s nyereséggel (18. diagram). A változás elsősorban a 2021-es realizált nettó árfolyamveszteséggel magyarázható, szemben a 2020-as realizált nettó árfolyamnyereséggel, továbbá másik tényező az USA-dollárban és euróban vezetett értékpapírok nagyobb értékvesztése.

A realizált nettó árfolyamveszteség az euróban vezetett értékpapírállományokon és az USA-dollárban vezetett tőzsdei határidős (futures) kamatlábkontraktusokon keletkezett. Ezeket a veszteségeket csak részben kompenzálta az USA-dollár-alapú értékpapírállományon keletkező realizált árfolyamnyereség, amely 2021-ben bár a tavalyinál alacsonyabb, de továbbra is pozitív volt, ahogy az USA-dollárban denominált kötvényhozamok 2020 és 2021 legnagyobb részében stabilak maradtak, majd 2021 vége felé elkezdtek emelkedni.

Ezen túlmenően 2021. december 31-én 610 millió €-t átutaltak az EKB pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos céltartalékába, ami azonos összeggel csökkentette az EKB nyereségét. A Kormányzótanács a kockázatértékelés eredményeinek figyelembevétele után úgy határozott, hogy a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék mértékét 8194 millió €-ra, tehát az euroövezeti NKB-k befizetett tőkéje által meghatározott legnagyobb megengedett értékre emeli (lásd az 1.3.2 pontot a „Pénzügyi erőforrásokról”).

Az EKB teljes működési ráfordításai, ideértve az értékcsökkenést és a bankjegy-előállítási szolgáltatásokat, 39 millió €-val 1238 millió €-ra emelkedtek (19. diagram). A 2020-hoz viszonyított emelkedés mögött főként a következők miatti nagyobb személyi jellegű ráfordítások állnak: (i) az aktuáriusi értékelést követő nagyobb aktuális szolgálati költségből eredően a volt munkavállalóknak fizetett, a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos nagyobb költségek és (ii) az EKB 2021-ben nagyobb átlagos dolgozói állománya. Az igazgatási ráfordítások kissé megemelkedtek, elsősorban a nagyobb ingatlankarbantartási kiadások miatt.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordításokat teljes egészükben fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett díjak. Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges ráfordítások alapján a felügyeleti díjakból származó bevétel 2021-ben 578 millió € volt.^[15]

1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amelyet folyamatosan végez (i) a kockázatok feltárásán és értékelésén, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálatán, (iii) kockázatmérséklő intézkedések meghozatalán és (iv) a kockázatok monitorozásán és jelentésén keresztül. A felsoroltak mindegyikét hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatják.

A következő pontokban a kockázatokkal, ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázati kontrollrendszerekkel foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelelően védhető a rá ható pénzügyi kockázatokkal szemben. Az eurorendszerbeli központi banki szakértőket tömörítő Kockázatkezelési Bizottság (RMC) olyan pénzügyi kockázatok monitorozása, mérése és adatszolgáltatása terén játszik szerepet, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatásköre ezenkívül a kapcsolódó módszertanok és feltételrendszerek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a döntéshozó testületeket abban, hogy biztosítsák az eurorendszer megfelelő védelmét.

A pénzügyi kockázatok az EKB alaptevékenységi köreiből és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekből származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során művelettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határértékeket alkalmazunk, amelyek a különféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a műveletbe bevont eszközök kockázati jellemzőit tükrözik.

Az említett kockázatok nyomon követése és értékelése céljából az EKB több, szakértői kockázatbecslő technikára támaszkodik. Ezek közös piaci és hitelkockázati szimulációs keretrendszeren alapulnak. A kockázati mérőszámokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítottuk ki. A kockázatokat jellemzően a várható veszteség (ES)^[16] mutatóval számszerűsítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves időtávon becslünk. A kockázatok kiszámítására két módszertant alkalmazunk: (i) a számviteli megközelítést, amelynek értelmében a kockázati becslések számítása során az EKB átértékelési számláit puffernek tekintjük az összes vonatkozó számviteli szabállyal összhangban; és (ii) a pénzügyi megközelítést, amelynek értelmében az átértékelési számlákat nem tekintjük a kockázatszámításkor puffernek. Az EKB emellett egyéb kockázati mérőszámokat is számít eltérő konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatókönyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása érdekében a kitettségekről és a bevételről hosszabb távú prognózisokat is vizsgál.^[17]

Az EKB összes kockázata megemelkedett az év során. 2021 végén az EKB összes portfóliója összevont pénzügyi kockázatainak a számviteli megközelítés szerint, ES-mutatóval mért értéke, 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon 15,3 milliárd €-t tett ki, amely 2,5 milliárd €-val nagyobb, mint a 2020 végén becsült kockázatok (20. diagram). A becsült kockázatok emelkedése megfelel a 2020-ban kezdődő tendenciának, és tükrözi az EKB monetáris politikai portfólióinak a PEPP és az APP alatti eszközvásárlásoknak betudható megemelkedését.

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és a nemzetközi tartalékai. Bár a monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelminőség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetközi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki vannak téve a hitelminőség-változásnak és a nemteljesítési kockázatnak. Az előző évhez képest megnőtt a hitelkockázat, ami annak tudható be, hogy az APP és a PEPP alatti értékpapír-vásárlások révén bővült az EKB mérlege.

A hitelkockázat enyhítésének fő módja az elfogadhatósági követelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók között eltérő határértékek alkalmazása.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaiból származnak. A devizakockázat az előző évhez képest esett, mivel nőtt a kedvezőtlen árfolyammozgások elleni pufferként szolgáló devizaátértékelési számlák értéke.

Az említett eszközök pénzpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a különféle devizanemek és arany közötti diverzifikálásával mérsékli őket.

Az EKB nemzetközi tartalékait és az euróban denominált saját vagyonalapját főként rögzített kamatozású értékpapírokba fektetjük, és a piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel értékelésükhöz a piaci árakat alkalmazzuk. Az EKB nemzetközi tartalékait elsősorban viszonylag rövid lejáratú eszközökbe fektetjük (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 7. diagramot), a saját vagyonalapban található eszközöknek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 9. diagramot). Az említett portfóliók kamatlábkockázata a számviteli megközelítés szerint mérve 2020-hoz képest némileg emelkedett, ami a piaci helyzet alakulásának tudható be.

Az EKB piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatát eszközallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása az EKB eszközein szerzett kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat eltérése, amely kihat a nettó kamatbevételére. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem közvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, különös tekintettel az eszközök, illetve források lejárati és hozamszerkezetei közötti eltérésekre. Monitorozása az EKB jövedelmezőségéről tett prognózisokkal történik, amelyek azt jelzik, hogy az EKB várhatóan a következő években is nettó alapon kamatbevételre tesz szert.

Az ilyen kockázatot eszközallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében kamatmentes kötelezettségek is vannak.

1.4.2 Működési kockázat

Az Igazgatóság feladata az EKB működési kockázatkezelésének^[18] (ORM) meghatározása, jóváhagyása és feltételrendszerének létrehozása. Az Igazgatóságot a működésikockázat-kezelést érintő felvigyázói szerepkörének ellátásában a Működési Kockázati Bizottság (ORC) támogatja. Az ORM az EKB irányítási szerkezetének^[19] és gazdálkodási folyamatainak szerves része.

Az ORM-keretrendszer fő célja lehetővé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, megőrizve eközben az intézmény hírnevét, és megvédve eszközeit a veszteségtől, visszaéléstől és káreseménytől. Az ORM-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját működési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelelő válaszlépések megtétele és jelentése. A kockázati válaszstratégiákhoz és a kockázatvállalási eljárásokhoz az EKB kockázati toleranciára vonatkozó elvei nyújtanak útmutatást. Ezek egy olyan ötször ötös kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely mennyiségi és minőségi kritériumokat alkalmazó hatás- és valószínűségi skálákra épül.

Az EKB egyre összetettebb és összefonódottabb veszélyhelyzetek környezetében üzemel, továbbá napi tevékenysége során is igen sokféle működési kockázattal szembesül. A legtöbb gondot jelentő területek közé sokrétű, nem pénzügyi kockázatok is beletartoznak, amelyek személyekből, információkból, rendszerekből, folyamatokból és külső szolgáltatókból erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, és a kockázatokra vonatkozó információk döntéshozatalba történő beépítését. Az EKB nagy figyelmet fordít emellett a rugalmasságának a növelésére, tágabb képet alkotva a kockázatokról és a lehetőségekről a fenntarthatósági aspektusokat is figyelembe véve. Ez azt jelenti, hogy olyan válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgoztunk ki, amelyek működési zavar vagy válság (pl. a Covid19-világjárvány) esetén biztosítják a kritikus fontosságú üzletmeneti funkciók folytonosságát.

1.4.3 Üzletviteli kockázat

Az EKB külön Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát tart fenn, amelynek alapvető kockázatkezelési funkciója van, és feladata a bank irányítási rendszerének megerősítése az EKB-t érintő üzletviteli kockázat^[20] kezelése érdekében. Az iroda feladata az Igazgatóság tevékenységének támogatása, amely az EKB feddhetetlenségének és hírnevének védelmére irányul, valamint az etikus viselkedési normák térnyerésének előmozdítása, az EKB elszámoltathatóságának és átláthatóságának erősítése. Az EKB felsővezetőkkel foglalkozó Etikai Bizottsága a feddhetetlenséggel és helyes üzletvitellel kapcsolatos tanácsokkal és iránymutatásokkal látja el az EKB felsővezető tisztségviselőit, valamint támogatja a Kormányzótanácsot döntéshozói szinten a kapcsolódó kockázatok megfelelő és koherens kezelésében. Az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szintjén az etikai és jogkövetési konferencia az NKB-k és az INH-k magatartási rendszereinek koherens alkalmazásának elérésére törekszik.

2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2021. december 31-i fordulónapon

2.2 Eredménykimutatás a 2021. december 31-én záródó évről

Frankfurt am Main, 2022. február 8.
Európai Központi Bank

Christine Lagarde
elnök

2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait olyan számviteli irányelvek^[21] szerint állítottuk össze, amelyek az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint megbízható és valós képet adnak a pénzügyi kimutatásokról, kifejezve ugyanakkor a központi banki tevékenység természetét.

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket alkalmaztuk: valódiság, átláthatóság, óvatosság, a mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események kimutatása, lényegesség, folytonosság, időbeli elhatárolás elve, következetesség és összehasonlíthatóság.

Az eszközök és források kimutatása

Valamely eszköz vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószínűsíthető, hogy az EKB-nak a jövőben hozzá kapcsolódóan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszköz költsége vagy értéke, illetve a kötelezettség összege megbízhatóan mérhető.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközök és -kötelezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszközöket és forrásokat érintő tranzakciók az elszámolásuk napjával kerülnek a könyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban kötött ügyleteket mérleg alatti számlákban, a kötés napján mutatjuk ki. Az elszámolás napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletkötés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletkötés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és könyveljük, ezek a felhalmozott összegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszközök, illetve -források

A devizában denominált eszközök és források euróra történő átváltása a mérlegfordulónapon uralkodó árfolyamon történik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszközök és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szereplő instrumentumok esetében devizanemenként történik.

A devizaeszközök és -források piaci értékelését az árfolyamváltozás miatti átértékeléstől elkülönítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkülönböztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésből adódó különbözet, értékelésük az unciánkénti euroár alapján történik, amelyet a 2021. december 31-ével záruló évre a 2021. december 31-én érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A különleges lehívási jogot (SDR) egy valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig öt főbb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott összege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2021. december 31-én érvényes EUR/SDR árfolyam alapján konvertáltuk euróra.

Értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A meglevő, monetáris politikai célú értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állomány kivételével) és hasonló eszközöket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci középárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamgörbe alapján külön-külön kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem különítjük el értékelési célból. A 2021. december 31-ével záruló évben a 2021. december 30-án érvényes piaci középárfolyamokat alkalmaztuk.

A forgalomképes befektetési alapokat nettó alapon forrásszinten értékeljük át, nettó eszközértéken számolva. A különféle befektetési alapok nem realizált nyeresége, illetve vesztesége között nem alkalmazunk nettósítást.

Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott részvényinstrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés időszakában kell kimutatni.^[22] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget, illetve veszteséget az adott eszköz átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, és közvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelelő átértékelési számlán felhalmozott korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében ilyen jellegű nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra csökken.

Az értékvesztés hatását az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a következő években csak abban az esetben vezethető vissza, ha az értékvesztés csökken, és ha ez összefüggésbe hozható az értékvesztés első kimutatása után megfigyelhető valamely eseménnyel.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerződés szerint hátralévő élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan művelet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás alapján eszközöket vásárol vagy ad el, illetve biztosíték fedezete mellett hitelműveletet végez.

A visszavásárlási megállapodás (repó) keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy azt a partnertől egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron visszavásároljuk. A repó mint fedezett betét a mérleg forrásoldalán kerül kimutatásra. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszközoldalán fedezett hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-kölcsönzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz, amelyet továbbra sem fektetnek be.

Mérleg alatti instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határidős devizaügyletet, a devizaswapügylet határidős lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalja magában, a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függő instrumentum átértékelése tételenként történik. A tőzsdei határidős (futures) nyitott kamatlábkontraktusok és a központi szerződő félen keresztül kiegyenlített kamatswapügyletek változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni. A határidős értékpapírügylet értékelését az EKB végzi a megfigyelhető piaci árfolyamok és kamatokat felhasználva, az általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján, valamint az elszámolás és az értékelés napjai közötti időszak diszkonttényezői alapján.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközt – beleértve az immateriális javakat a föld és a műtárgyak kivételével – az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A földet és a műtárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB főépületét az értékcsökkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell megjeleníteni. A főépület értékcsökkenésének elszámolásában a költségeket az eszközök hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelelő eszközelemhez rendelni és leírni. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszköz várható hasznos élettartama idejére vetítve történik, amely az eszköz használatba vételét követő negyedévétől indul. A legfontosabb eszközkategóriák hasznos élettartama a következő:

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból eredő aktivált költség leírási időszakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszköz várható hasznos élettartamát.

Az EKB évente értékvesztési vizsgálatot végez a főépületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközökön (lásd alább a „Lízing” pontot). Amennyiben olyan értékvesztési mutatót azonosítunk, amely szerint az eszköz értéke csökkent, megbecsüljük a megtérítendő összeget. Amennyiben a megtérítendő összeg kevesebb, mint a nettó könyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül rögzítésre.

A 10 000 eurónál kisebb értékű tárgyi eszközöket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszközök, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de előállításuk vagy fejlesztésük még folyamatban van, a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva. Az eszközök használatba vételével a kapcsolódó költségeket át kell vezetni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorba.

Lízing

Minden tárgyi eszközt érintő lízing esetében a kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettség a lízing kezdőnapján kerül kimutatásra a mérlegben, és előbbi a „Tárgyi eszközök és immateriális javak”, utóbbi pedig a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron jelenik meg. Amennyiben a lízingek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de az érintett eszköz előállítása vagy fejlesztése még folyamatban van, akkor a lízing kezdőnapja előtt felmerülő költségek a „Folyamatban lévő beruházás” soron vannak kimutatva. A kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettséget ki kell mutatni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorban, amint az eszköz használatra készen áll (lízing kezdőnapja).

A használatijog-eszközöket értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. Emellett az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközöket értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatban lásd fentebb a „Tárgyi eszközök” pontot). Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris alapon történik, a kezdőnaptól a használatijog-eszköz hasznos élettartamának vége vagy a lízingfutamidő vége közül a korábbi időpontig.

A lízingkötelezettség mérése kezdetben a (kizárólag lízingkomponenseket tartalmazó) jövőbeli lízingfizetések jelenértékén történik, amelyet az EKB járulékos kamatlábával kell diszkontálni. A lízingkötelezettséget ezt követően amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordítások az eredménykimutatás „Egyéb kamatráfordítás” során kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a jövőbeli lízingfizetések egy index változása vagy a meglévő szerződés egyéb újraértékelése miatt módosulnak, a lízingkötelezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét.

A rövid távú, legfeljebb 12 hónapos lízingeket és a kis értékű, 10 000 € alatti lízingelt eszközöket (a tárgyi eszközök megjelenítésének küszöbértékével összhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok részére.

A rendszer finanszírozása a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszközökkel történik. Az EKB, illetve a munkavállalók kötelező járulékának mértéke a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérében jelenik meg. A munkavállalóknak lehetőségük van további önkéntes befizetésre egy járulékkal meghatározott pillérbe, amivel kiegészítő járadékra szerezhetnek jogosultságot.^[23] Utóbbi összegét az önkéntes befizetések összege határozza meg a rajtuk keletkező befektetési hozammal együtt.

Az EKB igazgatósági tagjainak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak a munkaviszonyuk megszűnése után, illetve egyéb hosszú távú juttatásként fizetett juttatásokra a tőkefedezeti rendszertől eltérő rendszer érvényes. A munkavállalók esetében nem a tőkefedezeti rendszer vonatkozik a nyugdíj kivételével a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokra, az egyéb hosszú távú juttatásokra és a végkielégítésekre.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség
A járadékkal meghatározott nyugdíjrendszerekkel – például egyéb hosszú távú juttatásokkal és a végkielégítéssel – kapcsolatos, a mérleg „Vegyes tétel” (kötelezettségek) során kimutatott kötelezettség azzal a jelenértékkel egyezik meg, amelyet a mérlegfordulónapon fennálló járadékkal meghatározott kötelezettségnek a szóban forgó kötelezettség finanszírozását szolgáló nyugdíjrendszereszközök valós értékével csökkentett értéke ad.

A járadékkal meghatározott kötelezettséget évről évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszerével. A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértékét úgy számítjuk, hogy a jövőbeni pénzáramlás becsült értékét diszkontáljuk kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott kötelezettséghez hasonló lejáratú vállalati kötvények mérlegfordulónapi piaci hozama alapján számított rátával.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség forrása lehet a tapasztalaton alapuló kiigazítás (a tényleges eredmény eltér a korábbi aktuáriusi feltevéstől) és az aktuáriusi feltevések megváltozása.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség költsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó költsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó „Átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szereplő nettó összeg a következő tételekből áll:

1. az év folyamán felhalmozódó meghatározott összegű juttatások aktuális szolgálati költsége;
2. a meghatározott összegű juttatások nyugdíjrendszer változásából eredő múltbeli szolgálati költsége;
3. a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség diszkontrátán számított nettó kamata;
4. egyéb hosszú távú juttatásokhoz és az esetleges távlatibb jellegű végkielégítésekhez kapcsolódó újraértékelések teljes kimutatása.

Az „Átértékelési számlák” soron kimutatott nettó összeg a következő tételekből áll:

1. a járadékkal meghatározott kötelezettségből eredő aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
2. a nyugdíjrendszer eszközei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség utáni nettó kamatban benne foglalt összegek levonásával;
3. a maximális eszközhatár hatásának bármilyen változása, a nettó járadékfizetési kötelezettség utáni nettó kamatban benne foglalt összegek levonásával.

A fenti összegeket évente független aktuárius értékeli, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatásban szereplő megfelelő kötelezettséget.

KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek

A KBER-en belüli követelések, ill. kötelezettségek elsősorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU-n) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket többnyire a magánszektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET2-ben (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU központi bankjainak TARGET2-számláin bilaterális követelések, ill. kötelezettségek létrejöttét eredményezik. A kétoldalú számlaegyenlegeket naponta nettósítják, és átadják az EKB-nak, végül egy adott nemzeti központi banknak (NKB) csak az EKB-val szemben áll fenn egyetlen nettó bilaterális pozíciója. Az EKB által lebonyolított és a TARGET2-ben elszámolt fizetési tranzakciók is befolyásolják a nettó bilaterális pozíciót. Az EKB könyveiben ez a pozíció az adott nemzeti központi banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) többi részével szemben fennálló nettó követelését, ill. kötelezettségét mutatja. Az eurorendszeren belüli NKB-knak a TARGET2 kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, ill. kötelezettségeit, valamint az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB NKB-k közötti év közbeni nyereségfelosztása) az EKB mérlegében vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron, egyetlen nettó eszköz-, ill. kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok TARGET2-ben való részvételének^[24] eredményeképpen a KBER-en belül keletkezett, EKB-val szembeni egyenlegeiket az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni.

Azok az eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, „Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos követelések” soron egyetlen nettó eszközként vannak feltüntetve (lásd alább a „Forgalomban lévő bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó nemzeti központi bankok devizatartalék-eszközeinek az EKB részére történő átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a „Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” soron vannak kimutatva.

Forgalomban lévő bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.^[25] A forgalomban lévő eurobankjegyek összértékét az elosztási kulcs alapján, a hónap utolsó munkanapján allokálják az eurorendszer központi bankjaira.^[26]

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van osztva, amely a mérleg forrásoldalán, a „Forgalomban lévő bankjegyek” soron szerepel. A teljes eurobankjegy-kibocsátásból fennálló részesedése a nemzeti központi bankokkal szembeni követelések által realizálódik. Ezeket a kamatozó követeléseket^[27] az „Eurorendszeren belüli követelések” soron „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” altételben kell feltüntetni (lásd fent a „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek” című pontot). A követeléseken keletkező kamatbevételt az eredménykimutatás „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” során kell kimutatni.

Évközi nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkező értelmű kormányzótanácsi határozat – évközi nyereségfelosztással a következő év januárjában kioszt egy összeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó jövedelmeinek az összegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a következő programokban vásárolja: (i) értékpapírpiaci program,(ii) harmadik fedezett kötvényvásárlási program, (iii) eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program, (iv) közszektort érintő vásárlási program és (v) pandémiás vészhelyzeti vásárlási program.^[28] Az EKB az összeget teljes egészében felosztja kivéve, ha az meghaladja a tárgyévi nettó nyereségét, továbbá ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy átcsoportosít belőle a pénzügyi kockázatra képzett céltartalékba. A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy a forgalomban lévő eurobankjegyekből származó, januárban felosztandó jövedelmét csökkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségekkel.

A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

Az eszközök és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap közé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank Éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszközöknek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bekövetkező olyan fontos események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszköz- és forrásállományokat, a részletező pontokban vannak feltüntetve.

Változások a számviteli irányelvekben

2021-ben nem módosultak az EKB által alkalmazott számviteli irányelvek.

Egyéb kérdések

A KBER-alapokmány 27. cikkével összhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa ötéves időtartamra, a 2022. pénzügyi év végéig jóváhagyta a Baker Tilly GmbH & Co.KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Düsseldorf (Németország) vállalatnak az EKB független könyvvizsgálójaként való kinevezését. Ez az ötéves időszak további két pénzügyi évvel meghosszabbítható.

2.4 A mérlegsorokat részletező pontok

1. pont – Aranykészletek és aranykövetelések

2021. december 31-én az EKB tulajdonában 16 229 522 uncia színarany^[29] volt, amelynek piaci értéke 26 121 millió € (2020: 25 056 millió €). 2021 során nem folyt aranyművelet, így az EKB készletei a 2020. december 31-i szinthez képest nem változtak. Az aranyállomány euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam növekedése miatt emelkedett (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját, illetve az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

2. pont – Euroövezeten kívüli és euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések

2.1 pont – Az IMF-fel szembeni követelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja, amely 2021. december 31-én 1234 millió € volt (2020: 680 millió €). A követelés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú, önkéntes SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF számára engedélyezett, hogy minimális és maximális állományszintek között az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját). Az EKB SDR-állománya 2021-ben főként az említett önkéntes kereskedési megállapodással összefüggésben lebonyolított ügyletek révén bővült. Emellett az SDR euróval szembeni felértékelődése 2021-ben szintén hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó állományok euróban kifejezett értéke megemelkedjen.

2.2 pont – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések

A két mérlegsor a bankokkal szembeni követelésekből, devizahitelekből, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekből áll.

Az említett tételek összértéke 2021-ben elsősorban azért nőtt, mert az USA-dollár felértékelődött az euróval szemben.

Az EKB nettó devizaállománya^[30] a 2020. december 31-i állapot szerint a következő:

2021-ben nem került sor devizaintervencióra.

3. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni követelések euróban

3.1 pont – Bankokkal szembeni követelések/kötelezettségek, értékpapír-befektetések, hitelek

2021. december 31-én ez a tétel 3070 millió € összegű követelést (2020: 1830 millió €) tartalmazott az eurorendszer és az euroövezeten kívüli központi bankok közötti likviditási konstrukciókkal kapcsolatban. A fentiek értelmében az eurorendszer euro-likviditást biztosít az euroövezeten kívüli központi bankok számára cserébe elfogadható fedezetért^[31] a joghatóságuk alatt fellépő piaci zavarok esetén felmerülő euro-likviditási igények kielégítésére, és ezáltal minimálisra csökkenti az euroövezet pénzügyi piacaira és gazdaságaira gyakorolt kedvezőtlen továbbgyűrűző hatások kockázatát.

4. pont – Euroövezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban

2021. december 31-én ez a tétel euroövezetbeli rezidenseknél vezetett folyószámlákat tartalmazott 38 millió € értékben (2020: 81 millió €).

5. pont – Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai

5.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2021. december 31-én az EKB-nak azon értékpapír-állományát tartalmazta, amely a három fedezett kötvényvásárlási program (CBPP), az értékpapírpiaci program (SMP), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében került a tulajdonába.

Az eurorendszer 2021-ben átlagosan havi 20 milliárd €-s ütemben folytatott az eszközvásárlási program (APP)^[32] alatt nettó vásárlást. 2021 decemberében a Kormányzótanács úgy határozott^[33], hogy 2022 második negyedévében 40 milliárd € értékben, a harmadik negyedévben pedig 30 milliárd € értékben végez havonta nettó vásárlásokat. 2022. októbertől a Kormányzótanács havi 20 milliárd €-s ütemben tart fenn nettó eszközvásárlásokat mindaddig, amíg szükséges ahhoz, hogy megerősödjék az irányadó kamatok alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejezi ezeket, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait. A Kormányzótanács ezenkívül folytatni szeretné az újrabefektetést egy hosszabb időszakon keresztül azt követően, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait, de mindenesetre ameddig szükséges annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a nagymértékű monetáris alkalmazkodás.

Emellett az eurorendszer a PEPP^[34] alatti nettó eszközvásárlást 2021-ben tovább folytatta 1850 milliárd €-s teljes keretösszeg erejéig.^[35] A vásárlás rugalmas módon zajlott a finanszírozási feltételek és az inflációs kilátások értékelése alapján. 2021 decemberében a Kormányzótanács arról is döntött, hogy 2022 márciusának végén megszünteti a PEPP keretében végzett nettó eszközvásárlásokat, ám ezek szükség esetén folytathatók a (COVID-19) pandémiával összefüggő, negatív megrázkódtatások kivédése céljából. A Kormányzótanács továbbá legalább 2024 végéig meghosszabbította a befektetési időhorizontot, amely során újra befekteti a PEPP alapján vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP alatti újrabefektetések bármikor rugalmasan módosíthatók időben, eszközosztály tekintetében és joghatóságok között. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

A programok keretében vásárolt értékpapír-állományokat értékvesztéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni (lásd a „Számviteli irányelvek” „Értékpapír” című 2.3 pontját).

Az EKB értékpapír-állományának amortizált bekerülési költsége és piaci értéke^[36] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak összehasonlításképpen közöljük) a következő:

Az EKB értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége az év során a következőképpen módosult:

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programokban beszerzett értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

Ezzel összefüggésben évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes programnál külön-külön értékeljük. Ott, ahol értékvesztési mutatókat figyelünk meg, további elemzéssel ellenőrizzük, hogy a tranzakciókban részt vevő értékpapírokhoz kötődő pénzmozgást nem befolyásolta-e értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott értékpapírokon 2021-ben az EKB nem könyvelt el veszteséget.

Az eurorendszer értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége a következő:

6. pont – Eurorendszeren belüli követelések

6.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések

Ez a tétel az EKB-nak az euroövezetbeli NKB-kkal szembeni azon követelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját), és 2021. december 31-én 123 551 millió €-t tett ki (2020: 114 761 millió €). A fenti követelések után fizetett kamatot naponta számítjuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatfolyosó-széli kamatláb alapján^[37] (lásd az „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” című 22.2-es pontot).

7. pont – Egyéb eszközök

7.1 pont – Tárgyi eszközök és immateriális javak

Az alábbi tételek tartoztak ide:

Az EKB főépületével és használatijog-eszközként nyilvántartott irodaépületeivel kapcsolatban év végén értékvesztési vizsgálatot tartottunk, és nem állapítottunk meg értékvesztést.

7.2 pont – Egyéb pénzügyi eszközök

Ez a tétel elsősorban az EKB sajáttőke-portfóliójából áll, amely túlnyomórészt az EKB pénzügyi forrásainak, nevezetesen a befizetett tőkéjének, az általános tartalékalapban vezetett összegeknek és a pénzügyi kockázati céltartalékának a befektetése. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési költséggel, valamint egyéb euróban vezetett folyószámlák.

A tétel elemei:

A tétel nettó értéke 2021-ben elsősorban a következő tételeknek az EKB saját vagyonalap-portfóliójába való befektetéséből származik: (i) az euroövezeti NKB-k által 2021-ben első részletként eszközölt megemelkedett tőkejegyzési befizetések (lásd a „Saját tőke” című 16. pontot); (ii) a portfólión 2021-ben generált kamatbevétel; és (iii) az EKB pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos céltartalékába 2020-ban átutalt összeg ellenoldali értéke. A tétel emelkedését részben ellensúlyozta az EKB saját vagyonalap-portfóliójában vezetett értékpapírok piaci értékének csökkenése.

7.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel a 2021. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). A 620 millió €-s értékelési különbözet (2020: 388 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját).

7.4 pont – Aktív időbeli elhatárolások

Ez a tétel 2021. december 31-én 4055 millió € volt (2020: 3390 millió €). Elsősorban az értékpapír-állományon felhalmozódott kamatot, beleértve a megvásárlás időpontjában kifizetett fennmaradó kamatot tartalmazza, amelynek összege 3332 millió € (2020: 2757 millió €) (lásd a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2 pontot, az „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” című 5. pontot és az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 7.2 pontot).

Ez a tétel a 2021. évi díjidőszakra fizetendő felügyeleti díjaknak megfelelő 577 millió €-t is tartalmazott (lásd a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás” című 25. pontot).^[38] Az utóbbi összeget 2022-ben szedjük be.

A tétel ezenfelül magában foglalja (i) az eurorendszer közös beruházásaiból származó bevételt (lásd az „Egyéb bevétel” című 27. pontot); (ii) vegyes előzetes kifizetéseket; (iii) az egyéb pénzügyi eszközökön és kötelezettségeken felhalmozódott kamatbevételt.

7.5 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2021. december 31-én 749 millió €-t tett ki (2020: 1970 millió €), és főként a 2021. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és határidős devizaügyletekhez kapcsolódó 573 millió € értékű (2020: 692 millió €) állományokat tartalmazza (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

Tartalmazza ezenkívül az EKB 150 millió €-s évközi nyereségfelosztását (2020: 1260 millió €) (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Évközi nyereségfelosztás” című pontját és az „Eurorendszeren belüli egyéb [nettó] kötelezettségek” című 12.2 pontot).

8. pont – Forgalomban lévő bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Összege 2021. december 31-én 123 551 millió € volt (2020: 114 761 millió €).

9. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

Az eurorendszer központi bankjai a PSPP értékpapír-kölcsönzési eszköz keretében újrabefektetési kötelezettség nélkül is elfogadhatnak fedezetként készpénzt. Az EKB esetében egy szakosodott intézmény közvetítésével zajlanak a műveletek. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak az állami szektor PEPP-állományaira is.

Az ilyen, euroövezeti hitelintézetekkel készpénzfedezet ellenében végrehajtott kölcsönzési tranzakciók 2021. december 31-én fennálló értéke 9473 millió €-t tett ki (2020: 2559 millió €). A fedezetként kapott készpénzt TARGET2-számlákra utaltuk át. Mivel a mérlegfordulón a készpénz nem került befektetésre, a tranzakciók a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Penziós ügyletek” című pontját).^[39]

10. pont – Egyéb euroövezetbeli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

10.1 pont – Államháztartás

Ez a tétel 2021. december 31-én 3200 millió € volt (2020: 10 012 millió €), és magában foglalta az európai pénzügyi stabilizációs eszköz (EFSF) és az európai stabilitási mechanizmus (ESM) betéteit. A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.

10.2 pont – Egyéb kötelezettségek

Ez a tétel az EKB euroövezetbeli TARGET2 ügyfeleinek állományait tartalmazza, amelyek 2021. december 31-én 4404 millió €-t tettek ki (2020: 3688 millió €).

11. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

Ennek a tételnek az értéke 2021. december 31-én 112 492 millió € volt (2020: 11 567 millió €). A tétel legnagyobb eleme 71 875 millió € (2020: 4685 millió €) volt, amely az euroövezetbeli nemzeti központi bankoknak az EKB-val szembeni TARGET2-egyenlegeiből állt (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek” című pontját). A 2021-es állománynövekedés az EKB euroövezeten kívüli TARGET2 ügyfeleinek nagyobb egyenlegeinek felel meg.

Ide tartozott még a nem euroövezeti rezidensekkel folytatott PSPP és közszektorbeli PEPP-értékpapír-kölcsönzési tranzakciók 21 750 millió €-s állománya (2020: 3425 millió €). A tranzakciók fedezete készpénz volt, amelyet TARGET2-számlákra utaltak (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek” című 9. pontot).

A tétel magában foglalt az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek igazgatásához kapcsolódó 18 033 millió €-s összeget, ahol az EKB az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként jár el (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek igazgatása” című 21. pontot). 2020. december 31-én nem állt fenn ilyen jellegű kinnlevőség.

A tétel többi része egy 834 millió €-s összegből áll (2020: 3457 millió €), amely az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Systemmel kötött kölcsönös, állandó devizamegállapodásból ered. A megállapodás értelmében a Federal Reserve Bank of New York swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésére abból a célból, hogy az eurorendszer partnerkörét rövid lejáratú, dolláralapú forrással lássa el. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket köt az euroövezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó műveleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. Az egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapügyletek az EKB és az euroövezeti NKB-k között eurorendszeren belüli követeléseket/kötelezettségeket eredményeznek. Ezenkívül a Federal Reserve Bank of New York és az euroövezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határidős követeléseket és kötelezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot).

12. pont – Eurorendszeren belüli kötelezettségek

12.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Ide az EKB-nak az euroövezeti nemzeti központi bankokkal szembeni kötelezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett központi bankok az eurorendszerhez való csatlakozásukkor devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30. cikkének 30.2 bekezdése szerint a hozzájárulások mértéke rögzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedései arányában. 2021-ben nem történt változás.

A kötelezettségek kamatozását naponta határozzák meg az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatfolyosószéli kamatláb alapján (lásd „Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat” című 22.3 pontot).

12.2 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek

Ez a tétel 2021-ben főként az euroövezetbeli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET2-egyenlegeit, valamint az euroövezetbeli NKB-knak az EKB év közbeni nyereségfelosztása kapcsán fizetendő összeget tartalmazta (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” és „Év közbeni nyereségfelosztás” című pontjait).

A nettó TARGET2 kötelezettség csökkenésének fő oka (i) az EKB euroövezeten kívüli TARGET2 ügyfeleinek nagyobb állományaiból eredő készpénzbeáramlás (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 11. pontot); (ii) a PEPP és közszektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzés ellenében kapott készpénzfedezet növekedése (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek” című 9. pontot és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 11. pontot); valamint az EKB által fiskális megbízotti szerepben az euroövezeten kívüli rezidensektől kapott nagyobb betétekből beáramló készpénz (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 11. pontot). Az említett tényezők hatását jórész ellensúlyozta a PEPP és az APP alatti nettó értékpapír-vásárlás, amelyet TARGET2 számlákon keresztül számoltak el (lásd az „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” című 5. pontot).

Az USD-alapú likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódó back-to-back swapokból származó követelés-, illetve kötelezettségállományok kivételével a TARGET2-pozíciók után fizetett kamatot naponta számoljuk ki az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatfolyosószéli kamatláb alapján.

13. pont – Egyéb kötelezettségek

13.1 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel elsősorban a 2021. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az 568 millió €-s értékelési különbözet (2020: 636 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átváltásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

A tétel a fennálló határidős értékpapírügyletek értékelési veszteségét is tartalmazza (lásd a „Határidős értékpapírügyletek” című 19. pontot).

13.2 pont – Passzív időbeli elhatárolások

A tétel az alábbi elemeket tartalmazta:

13.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2021. december 31-én 2277 millió € volt (2020: 2419 millió €). A 2021. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és devizában denominált határidős ügyletekhez kapcsolódó egyenlegeket tartalmazott, 535 millió € értékben (2020: 507 millió €) (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 20. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

A tétel 175 millió € lízingkötelezettséget is tartalmazott (2020: 199 millió €) (lásd a „Számviteli irányelvek” 2.3 szakasz „Lízing” című pontját).

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megszűnése után fizetett juttatásokból, valamint egyéb hosszú távú juttatásokból^[40] ered. Az EKB munkavállalóinak a végkielégítése szintén része a tételnek.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Mérleg
A mérlegben a „Vegyes tétel” (kötelezettségek) soron kimutatott összegek, amelyek a munkaviszony megszűnése utáni, valamint egyéb hosszú távon biztosított juttatásokat és munkavállalói végkielégítéseket tükröznek, a következők:

A munkavállalókkal szemben 2021-ben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 3165 millió € (2020: 3034 millió €) jelenértéke a nyugdíjon kívüli, volt munkavállalóknak fizetett juttatásokhoz, egyéb hosszú távú juttatásokhoz és a munkavállalói végkielégítésekhez kapcsolódóan 373 millió € (2020: 364 millió €), a nem tőkefedezeti rendszerből származó juttatást tartalmazott. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 43 millió € jelenértéke (2020: 44 millió €) kizárólag a munkaviszony megszűnése utáni, nem tőkefedezeti rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükrözi.

Az EKB-s munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettségek újraértékelt állományai az „Átértékelési számlák” forrásoldali tételben kerültek kimutatásra. A tétel 2021-es újraértékelési vesztesége 799 millió €-t tett ki (2020: 1067 millió €) (lásd az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

A járadékkal meghatározott kötelezettség, a nyugdíjrendszer-eszközök és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke a következőképpen változott:

A járadékkal meghatározott kötelezettségen 2021-ben keletkezett 76 millió € teljes újraértékelési nyereséget elsősorban a 2020-as 1,1%-os diszkontrátának 2021-ben 1,3%-ra való emelése magyarázza. Az ebből eredő nyereséget részben ellensúlyozták azok az újraértékelési veszteségek, amelyek forrása a tavalyi jelentésben szereplő aktuáriusi feltevések és a tényleges tapasztalatok közötti különbséget tükröző tapasztalati módosítások.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszközeinek valós értéke a következőképpen változott:

A nyugdíjrendszer eszközeinek újraértékelési nyereségei 2021-ben annak tudhatók be, hogy az alap egységeinek tényleges hozama magasabb volt, mint a nyugdíjrendszer eszközeinek feltételezett kamatbevétele, amely 1,1%-os diszkontráta feltevésen alapult.

Az újraértékelési eredmények a következőképpen módosultak:

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban szereplő összegek:

Az aktuális szolgálati költség 2021-ben 169 millió €-ra emelkedett (2020: 142 millió €), ami elsősorban a diszkontráta 2019-ben 1,0%-os szintjének 2020-ban 1,7%-ra való emelésével magyarázható. Ezenkívül a diszkontráta a 2019. évi 1,2%-ról 2020-ra 1,1%-ra tovább csökkent.^[41]

Legfontosabb feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelést a független aktuáriusok az Igazgatóság számviteli és közzétételi célra elfogadott feltevései alapján készítették. A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kötelezettség kiszámításánál az alábbi főbb feltevéseket alkalmazták:

14. pont – Céltartalék

Ez főként pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékot jelent, amely – a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben – a jövőbeni realizált és nem realizált veszteséget hivatott ellensúlyozni. Nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgáljuk, figyelembe véve több egyéb tényező mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségről. Összege az EKB általános tartalékalapjával együtt nem haladhatja meg az euroövezeti NKB-k által befizetett tőke értékét.

Figyelembe véve az EKB pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségeinek értékelését és az EKB pénzügyi kockázati céltartalékának maximális megengedett felső határát, a Kormányzótanács 2021. december 31-én úgy határozott, hogy 610 millió €-t vezet át ebbe a céltartalékba. Az átvezetés az EKB nettó nyereségét 2021-ben 192 millió €-ra csökkentette, a céltartalékot pedig 8194 millió €-ra növelte, amely megegyezik az EKB tőkéjének értékével, amelyet az euroövezeti NKB-k az adott időpontban befizettek.

Idetartoznak az 74 millió € igazgatási jellegű céltartalékok is (2020: 57 millió €).

15. pont – Átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszközök, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéből származó átértékelési állományt foglalja magában (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Eredményelszámolás”, „Arany- és devizaeszközök, illetve -források”, „Értékpapír” és „Mérleg alatti instrumentumok” című pontjait). Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettségének újraértékelt összege, amely a munkaviszony megszűnése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések” című pontját és a „Vegyes tétel” című 13.3 pontot).

Az átértékelési számlák mérete elsősorban azért nőtt meg, mert 2021-ben az USA-dollár felértékelődött az euróval szemben, és emelkedett az aranyállomány euróban kifejezett 2021-es piaci értéke.

Az év végi átértékelés során alkalmazott devizaárfolyamok:

16. pont – Saját tőke

16.1 pont – Tőke

Az EKB jegyzett tőkéje 10 825 millió €.

Az EKB a Bank of England KBER-ből történő 2020. január 31-i kilépése nyomán nem változtatott a jegyzett tőkéjén, és a Bank of England EKB jegyzett tőkéjében való részesedése felosztásra került mind az euroövezetbeli NKB-k, mind a bennmaradó euroövezeten kívüli NKB-k között.

Az EKB 7659 millió € befizetett tőkéje 2020-ban változatlan maradt, mivel a többi NKB fedezte a kilépett Bank of England által befizetett 58 millió € tőkét. A Kormányzótanács határozata értelmében továbbá az euroövezeti NKB-k 2021-ben és 2022-ben két, egyenként 610 millió € éves részletben teljes egészében befizetik a megemelkedett tőkerészesedéseiket.

Mivel az első részletet 2021. december 29-én befizették, az EKB teljese befizetett tőkéje 8270 millió euróra emelkedett, ahogy az alábbi táblázatban látható:

Az euroövezeten kívüli NKB-k jegyzett tőkéjük 3,75%-ának befizetésével kötelesek hozzájárulni az EKB működési költségeihez. Ez a hozzájárulás 2020. február 1. óta összesen 76 millió €-t tett ki. Az euroövezeten kívüli NKB-knak nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.

2.5 Mérleg alatti instrumentumok

17. pont – Értékpapír-kölcsönzési programok

Az EKB saját vagyonalapja kezelésének részeként az értékpapír-kölcsönzési programhoz kapcsolódó megállapodást kötött, amelynek értelmében szakosodott intézmény bonyolítja le az EKB nevében az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket.

Ezenkívül a Kormányzótanács döntéseinek megfelelően az EKB lehetőséget nyújt azon értékpapír-állományok kölcsönzésére, amelyeket az első, második és harmadik CBPP, a PSPP és a PEPP keretében vásárolt, valamint az SMP keretében vásárolt értékpapírok közül azok kihelyezésére is mód van, amelyek a PSPP-re vonatkozó szabályok szerint elfogadhatók.^[42]

Amennyiben ezeket az értékpapír-kölcsönzési műveleteket olyan készpénzfedezet ellenében hajtjuk végre, amely az év végén nincs befektetve, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra.^[43] Az ilyen értékpapír-kölcsönzési műveletek 2021. december 31-én fennálló értéke 16 156 millió € volt (2020: 17 214 millió €). Ebből az összegből 11 821 millió € (2020: 12 615 millió €) a monetáris politikai célú értékpapír-állomány kölcsönzéséhez kapcsolódott.

18. pont – Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek

A devizaügyletekhez kapcsolódóan, év végi piaci árfolyamon elszámolt állományok a következők:

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

19. pont – Határidős értékpapírügyletek

2021. december 31-én 382 millió € értékű határidős értékapír-vásárlási ügylet volt folyamatban. A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak. 2020 végén nem állt fenn ilyen tranzakció.

20. pont – Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek

A nemzetközi tartalék kezelése
Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének a keretében 2021-ben devizaswapügyleteket és határidős devizaügyleteket kötöttek. Az ezekből a tranzakciókból eredően fennálló követelés-, illetve kötelezettségállományok év végi piaci árfolyamon számolt értékei a következők:

Likviditásbővítő swapmegállapodások
Az EKB kölcsönös swapmegállapodásokat köt a következő központi bankokkal: Bank of Canada, Bank of England, Bank of Japan, Federal Reserve System, Swiss National Bank és People’s Bank of China. Ezek a swapmegállapodások lehetővé teszik, hogy (i) a fent említett központi bankok bármely pénznemében likviditást biztosítsanak az euroövezeti bankoknak, vagy (ii) eurolikviditást nyújtsanak a joghatóságuk alá tartozó pénzügyi intézményeknek. Az EKB további swapmegállapodásokat kötött a következő bankokkal, hogy biztosítsák a joghatóságuk alá tartozó pénzügyi intézmények eurolikviditását: Bolgár Nemzeti Bank, Hrvatska narodna banka, Danmarks Nationalbank és Sveriges Riksbank. A fenti megállapodások célja az esetleges likviditási igények kielégítése potenciális piaci zavar esetén.

Az eurorendszer partnerkörének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú követelései és kötelezettségei keletkeztek 2022-es lejárati dátummal (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 11. pontot).

21. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek adminisztrációja

2021-ben is az EKB felelt az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteinek adminisztrációjáért a középtávú pénzügyi támogatási eszköz, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében. Az EKB felelt továbbá a Görögországgal kötött hitelnyújtási megállapodásért és két EFSF-hitelhez kapcsolódó kifizetések adminisztrációjáért.

2021-ben a Covid19-világjárványra adott válaszként az EU továbbra is hitelezett a tagállamoknak a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új európai eszköz (SURE) keretében. Emellett 2021-ben felállította a Next Generation EU (NGEU) programot, hogy támogassa az unióban zajló gazdasági élénkülést, egyidejűleg megkönnyítve az uniós gazdaság zöld és digitális átmenetét. Az NGEU-program vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és hiteltámogatás formájában biztosít finanszírozást a tagállamoknak. Az EKB mindkét fent említett instrumentummal kapcsolatos műveletek lebonyolításában támogatta az Európai Bizottságot.

2021-ben az EKB a fent említett összes művelettel kapcsolatban dolgozott fel pénzforgalmat.

2.6 Az eredménykimutatás sorait részletező pontok

22. pont – Nettó kamatbevétel

22.1 pont – Nemzetközi tartalék utáni kamatbevétel

A tétel az EKB nettó nemzetközi tartaléka utáni kamatbevételnek a kamatráfordítással csökkentett értékét foglalja magában.

Nettó kamatbevétel/kamatráfordítás instrumentumtípusonként:

Nettó kamatbevétel/kamatráfordítás devizánként:

22.2 pont – Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állomány kibocsátásában levő 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatjövedelmét tartalmazza (lásd a 2.3-as „Számviteli irányelvek” szakasz „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját és „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 6.1 pontot). 2021-ben az említett kamatbevétel nulla volt, mivel az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába egész évben 0% maradt.

22.3 pont – Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat

Ezen a soron azt a kamatot kell kimutatni, amelyet az euroövezetbeli NKB-k kapnak az EKB-val szembeni, nemzetközitartalék-átadásból eredő követeléseik után (lásd a „Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot). 2021-ben nem keletkezett kamat, ugyanis az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába egész évben 0% volt.

22.4 pont – Egyéb kamatbevétel, egyéb kamatráfordítás

Az egyéb kamatbevétel és az egyéb kamatráfordítás a következőképpen alakult:

23. pont – Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

A pénzügyi műveletekből származó realizált nettó nyereség, ill. veszteség a következőképpen alakult:

A realizált nettó árfolyamnyereség, ill. veszteség az értékpapírokon, tőzsdei határidős kamatlábügyleteken és kamatswapügyleteken realizált nyereséget, illetve veszteséget foglalja magában. A 2021-ben realizált nettó árfolyamveszteséget elsősorban az euróban vezetett értékpapírállományokon és az USA-dollárban vezetett tőzsdei határidős (futures) kamatlábkontraktusokon realizált árfolyamveszteség okozta. 2020-ban a USA-dollárban denominált értékpapír-állomány hozamának csökkenését követően nagy árfolyamnyereség keletkezett az USA-dollár-portfólión.

24. pont – Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése

A pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése a következőképpen alakult:

2021-ben néhány USD-portfólióban és saját vagyonalap-portfólióban tartott értékpapír piaci értéke csökkent, miközben a kapcsolódó hozamok növekedtek. Ez az év végén nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett.

25. pont – Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás

Az ezen a soron szereplő bevételek 2021-ben jórészt a felügyeleti díjból, a kiadások pedig túlnyomórészt a letéti díjakból származtak.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások
Az EKB éves díjat szab ki a felügyelt szervezetekre, hogy a felügyeleti feladatok elvégzése során felmerült kiadásait ebből fedezze. A díjak az adott díjfizetési időszakban felmerült felügyeleti feladatok tényleges éves kiadásain alapulnak, amelyeket a korábbi díjfizetési időszakok során az egyes bankoknak visszafizetett vagy tőlük fogadott összegekkel és egyéb kiigazításokkal korrigáltak, beleértve a késedelmes fizetés után kapott kamatot is.^[44]

Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges kiadásai alapján a felügyeleti díjból származó jövedelem 2021-ben 578 millió € volt. A késedelmes fizetés után kapott kamattal való kiigazítást követően a felügyelt szervezetekre a 2021-es díjfizetési időszakra kivetendő éves felügyeleti díj összege 577 millió €^[45] (lásd az „Aktív időbeli elhatárolások” című, 7.4. pontot). Az egyes felügyeleti díjakat 2022 második negyedévében számlázzák ki.^[46]

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki rendeleteknek (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe. hanem bevételként számoljuk el az EKB eredménykimutatásában, és az EKB nyereségfelosztási rendszere részeként felosztjuk az euroövezetbeli NKB-k között. 2021-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 1 millió € bevétel származott.

Így az EKB felügyeleti feladatokból eredő bevétele a következőképp alakult:

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletéből, a kevésbé jelentős szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Az EKB felügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból, valamint az EKB felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek kapcsolódó, szolgáltatásaikat tükröző ráfordításaiból állnak, amelyek a következők területeket érintik: létesítménygazdálkodás; emberierőforrás-gazdálkodás; informatika (IT); jogi, könyvvizsgálati és adminisztratív szolgáltatások; kommunikáció és fordítás; valamint egyéb tevékenységek.

Az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó tényleges ráfordítása, amelyet a 2021-es éves felügyeleti díjakból fedeznek, 578 millió € volt (2020: 535 millió €). Az általános növekedést az bankfelügyelethez kapcsolódó informatikai rendszerek folyamatos fejlesztése és a magasabb személyi jellegű költségek okozták.

Az EKB visszatérítést nyújt a felügyelt szervezeteknek, amennyiben a bíróság semmisnek nyilvánít egy korábban kiszabott igazgatási bírságot. 2021-ben az ilyen jellegű visszatérítések 5 millió €-t tettek ki (lásd az „Egyéb ráfordítások” c. 31. pontot). Ezeket a ráfordításokat az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, az EKB eredménykimutatásában azonban megjelennek, és csökkentik a nettó eredményt.

26. pont – Részvényekből és részesedésekből származó bevétel

Ezen a soron a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tartott EKB-részvénycsomag osztaléka (lásd az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 7.2 pontot) van kimutatva. 2021-ben ez az összeg tartalmazta a BIS éves közgyűlése által jóváhagyott kiegészítő osztalékot is, amely a 2019/2020-as időszak osztalék-visszatartását hivatott ellensúlyozni.^[47]

27. pont – Egyéb bevétel

2021-ben a különféle egyéb forrásokból származó bevételek főként (i) az euroövezeti NKB-knak az EKB-nál az eurorendszerbeli közös beruházásokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez történő hozzájárulásából; valamint (ii) a főépület infrastrukturális javítási munkálataihoz kapcsolódó biztosítói térítésekből származtak (lásd az „Igazgatási ráfordítások című 29. pontot).

28. pont – Személyi jellegű költségek

A személyi jellegű költségek a következőképpen alakultak:

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaidős egyenértékben (FTE)^[48] kifejezve 4038 fő (2020: 3923 fő), amelyből 362 vezetői pozícióban dolgozott (2020: 356 fő).

2021-ben a személyi jellegű költségek növekedése túlnyomórészt a volt munkavállalóknak fizetett juttatásokkal kapcsolatos magasabb költségeknek tudható be, amelyek elsődlegesen a magasabb jövőbeli nyugdíjemelésből és az aktuáriusi értékelésben a 2021-es folyó szolgálati költség^[49] kiszámításához alkalmazott alacsonyabb diszkontrátából erednek (lásd a „Vegyes tétel” című 13.3. pontot). Ehhez a növekedéshez az EKB nagyobb átlagos dolgozói létszáma is hozzájárult.

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést, továbbá lakhatási pótlékot kapnak. Az elnöknek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Igazgatóság tagjait és a Felügyeleti Testület elnökét reprezentációs pótlék is illeti. Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatára figyelemmel mindkét testület tagjai – egyéni körülményeik függvényében – jogosultak lehetnek háztartási, családi, oktatási és egyéb támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetendő adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2021-ben az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képviselői nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a következők voltak:^[50]

A két testület tagjainak nyújtott összes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett hozzájárulás összege 1 097 128 € volt (2020: 1 201 810 €).

Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még kaphatnak átmeneti kifizetéseket. 2021-ben ez az összeg, a kapcsolódó családi pótlék, valamint az EKB hozzájárulása a két testület volt tagjainak egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításához 977 547 €-t (2020: 1 555 042 €) tett ki. Ezeknek a juttatásoknak az összege azért csökkent, mert 2021-ben kevesebb testületi tag részesült belőlük, a továbbra is jogosultak pedig kevesebbet kaptak, mivel közelebb kerültek az átmeneti időszak végéhez.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíjjal kapcsolatos juttatások – például a volt munkavállalóknak fizetett juttatások –, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulékok értéke 4 047 008 €-t tett ki (2020: 928 149 €).^[51] 2021-ben ez az összeg a jövőbeli nyugdíjcélú kifizetések helyett egyösszegű kifizetést tartalmazott, amelyet egy volt igazgatósági tag kapott nyugdíjba menetele alkalmával.

29. pont – Igazgatási ráfordítások

Az igazgatási ráfordítások a következőképpen alakultak:

Az igazgatási ráfordítások 2021-ben kissé emelkedtek. A bérleti díjjal, ingatlan-karbantartással és közművekkel kapcsolatos ráfordítások bővülése elsősorban a főépület infrastruktúrájában a kivitelezési szakaszból fennmaradó hibák szükséges javításaihoz köthető. Az ezzel kapcsolatos költségeket biztosítási kifizetésekkel fedezték (lásd az „Egyéb bevétel” című 27. pontot).

30. pont – Bankjegy-előállítási szolgáltatások

Ez a ráfordítás túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetközi szállításából ered, amely történhet a pénzjegynyomdák és az NKB-k között, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint az egyes NKB-k közötti szállításhoz, amely során a többletállományból pótolják a máshol fellépő hiányt. Ezeket a költségeket az EKB állja központilag.

31. pont – Egyéb ráfordítások

2021-ben ez a tétel azoknak az igazgatási pénzbírságoknak a visszatérítését tartalmazta, amelyeket az EKB előzőleg három, azonos csoporthoz tartozó felügyelt szervezetre szabott ki, és az ezekre vonatkozó határozatokat a bíróság részben megsemmisítette (lásd a „Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/ráfordítás” című 25. pontot).

3 Független könyvvizsgálói jelentés

Az Európai Központi Bank
elnöke és Kormányzótanácsa részére

Frankfurt am Main

Az EKB 2021. évi pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatáról szóló jelentés

Vélemény

Elvégeztük az Európai Központi Banknak (EKB) 2021. december 31-én végződő évről szóló – és az EKB éves beszámolójának részét képező – pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát. A pénzügyi kimutatások a mérlegből, az eredménykimutatásból, a lényeges számviteli irányelvek összefoglalójából, valamint egyéb magyarázó pontokból állnak.

Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet nyújtanak az EKB 2021. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről és az említett napon záruló év alatti pénzügyi tevékenységének eredményeiről, összhangban a Kormányzótanács által megfogalmazott alapelvekkel, amelyek az EKB éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2247 EKB-határozatban (EKB/2016/35) vannak lefektetve, amelynek alapja a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2249 EKB-iránymutatás (EKB/2016/34).

A vélemény alapja

A könyvvizsgálatunkat a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal (ISA) összhangban végeztük el. Az ezen standardok értelmében fennálló felelősségünk bővebb leírását jelentésünknek „A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló könyvvizsgálatáért” szakasza tartalmazza. Függetlenek vagyunk az EKB-tól – összhangban a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata szempontjából releváns német etikai követelményekkel, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület (IESBA) által a számviteli szakembereknek kiadott IESBA etikai kódexnek, és megfelelünk az ugyanezen normákban szereplő további etikai előírásoknak is. Úgy véljük, hogy az általunk megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt véleményünkhöz.

Egyéb információk

Az EKB Igazgatósága („Igazgatóság”) felelős az EKB éves beszámolójában szereplő egyéb információkért. Az egyéb információk közé tartozik az EKB éves beszámolójában foglalt összes információ, kivéve az EKB pénzügyi kimutatásait és könyvvizsgálói jelentésünket.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleményünk nem terjed ki az egyéb információkra, továbbá semmiféle biztosítékot nyújtó konklúziót nem fejez ki róluk.

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálatunkkal kapcsolatos feladatunk az egyéb információk átolvasása, valamint ennek során annak figyelembevétele, hogy az egyéb információk lényeges ellentmondásban állnak-e a pénzügyi kimutatásokkal vagy a könyvvizsgálat során szerzett ismereteinkkel, vagy hogy tartalmazhatnak-e egyéb tekintetben lényeges hibás állítást.

Az Igazgatóság és a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos irányítással megbízottak feladatai

Az Igazgatóság felelős a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és valósághű bemutatásáért, összhangban a Kormányzótanács által felállított alapelvekkel, amelyek a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és a pénzügyi beszámoló jogi keretéről szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2249 EKB-iránymutatáson (EKB/2016/34) alapuló, az EKB éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i, módosított (EU) 2016/2247 EKB-határozatban (EKB/2016/35) vannak lefektetve; továbbá az Igazgatóság felel az olyan belső ellenőrzési rendszerért, amelyet szükségesnek ítél az olyan pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, amelyek mentesek a valóságtól eltérő lényeges állítástól, származzon az akár csalásból, akár hibából.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során az Igazgatóság feladata annak vizsgálata, hogy mennyiben képes az EKB a folytonos tevékenységet fenntartani, adott esetben közzétéve a folytonos tevékenységgel kapcsolatos ügyeket, és alkalmazva a tevékenység folytonosságának számviteli elvét.

Az EKB pénzügyi beszámolási folyamatának felvigyázása az irányítással megbízottak felelőssége.

A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatához kapcsolódó könyvvizsgálói feladatok

A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az éves beszámoló egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményünket tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsássunk ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy az ISA Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha észszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott pénzügyi kimutatások alapján meghozott gazdasági döntéseit.

Az ISA standardokkal összhangban végzett könyvvizsgálat részeként a könyvvizsgálat megtervezése és elvégzése során végig szakértői megítélésünk szerint járunk el, és a szakmai szkepticizmus talaján állunk. Ezenkívül:

• Megállapítjuk és megvizsgáljuk annak a kockázatát, hogy akár csalás, akár hiba miatt a pénzügyi kimutatásokban lényeges hibás állítás található; olyan könyvvizsgálati eljárásokat dolgozunk ki és hajtunk végre, amelyek figyelembe veszik a kockázatokat; véleményünk kialakításához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot gyűjtünk. A lényeges hibás állítás nem észlelésének nagyobb a kockázata csalás esetében, mint a hiba esetében, mivel csalás esetében szerepet játszhat összejátszás, hamisítás, szándékos kihagyás, megtévesztő közlés vagy a belső ellenőrzés figyelmen kívül hagyása is.
• Megismerjük a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollrendszert azért, hogy az adott körülményeknek megfelelő könyvvizsgálati eljárásokat alakítsunk ki, de nem célunk az EKB belső ellenőrzési rendszerének eredményességét véleményezni.
• Értékeljük az alkalmazott számviteli irányelvek helyességét, valamint a számviteli becslések és a hozzájuk kapcsolódó vezetőségi közlések észszerűségét.
• Következtetést vonunk le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvén alapuló éves beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel az EKB-nak a vállalkozás folytatására való képességét illetően. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy fennáll ilyen lényeges bizonytalanság, akkor kötelességünk könyvvizsgálói jelentésünkben felhívni a figyelmet a pénzügyi kimutatások erre utaló közléseire, illetve ha a kérdéses közlések nem megfelelőek, kötelességünk módosítani véleményünkön. Következtetéseink a könyvvizsgálói jelentésünk keltéig megszerzett könyvvizsgálati adatokon alapulnak.
• Értékeljük a pénzügyi kimutatások, így a közlések általános bemutatását, szerkezetét és tartalmát, valamint azt, hogy a pénzügyi kimutatások a mögöttes ügyleteket és eseményeket a valósághű bemutatás elvének megfelelően mutatják-e be.

Kötelességünk az irányítással megbízott személyekkel kommunikálni többek között olyan ügyekben, mint a könyvvizsgálat tervezett hatóköre, időzítése és jelentős megállapításai, így a belső ellenőrzési eljárásban talált esetleges jelentős hiányosságok.

Frankfurt am Main, 2022. február 9.

Baker Tilly GmbH & Co. KG
Wirtschaftsprüfungsgesellschaft

(Düsseldorf)

4 Kiegészítő melléklet a nyereség, illetve veszteség felosztásáról

Ez a melléklet nem része az EKB 2021. évi pénzügyi kimutatásainak.

A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az EKB nettó nyereségét a következő sorrendben kell átutalni:

1. a Kormányzótanács által meghatározott, a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó összeget az általános tartalékalapba kell átutalni, legfeljebb a tőke 100%-ának mértékéig;
2. a fennmaradó nettó nyereséget az EKB részvényesei között befizetett részesedésük arányában kell felosztani.^[52]

Amennyiben az EKB veszteséget könyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalapja, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi döntés után az adott pénzügyi év monetáris jövedelme terhére. Utóbbi az NKB-k között a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott összegek arányában és mértékéig történhet.^[53]

Az EKB a 2021-es évet 192 millió € nettó nyereséggel zárta. A Kormányzótanács határozata nyomán 2022. január 31-én év közbeni nyereségrészesedésként 150 millió €-t fizettek ki az euroövezeti NKB-k részére. A Kormányzótanács továbbá arról is határozott, hogy a fennmaradó 42 millió € nyereséget is felosztja az euroövezeti NKB-k között.