Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok nyeresége, ill. vesztesége: miből származik?
Frissítés: 2023. május 19. (első közzététel napja: 2017. február 16.)
Az Európai Központi Bank más, mint a többi bank. Annyiban hasonlít hozzájuk, hogy éves beszámolót és eredményelszámolást készít, de van egy jelentős különbség: az EKB feladata nem a nyereségszerzés, hanem az árak stabilan tartása. A nyereség, illetve a veszteség mellékhatásnak minősül.
Ugyanez igaz az euroövezetbeli országok nemzeti központi bankjaira is (amelyeket az EKB-val együtt eurorendszerként ismerünk). De nem arról van szó, hogy a nyereség és a veszteség közömbös az eurorendszer központi bankjainak. Sőt, nagyon fontos, hogy nyereséget vagy veszteséget termelünk-e. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan keletkezhet nyereségünk, illetve a veszteségünk.
Mit jelent a központi banki nyereség, illetve veszteség?
A nyereséget és a veszteséget számmal fejezzük ki, amely mutatja, hogy a bevételek és a kiadások egyensúlyban vannak-e. Az év folyamán kapott bevételek és a kiadások alapján éves beszámolót készíthetünk. Ez hasonló a családi költségvetés készítéséhez, vagy a vállalat pénzügyeinek elemzéséhez. Ha a bevétel meghaladja a kiadásokat, akkor nyereséget könyvelünk el, ha pedig a kiadások haladják meg a bevételt, veszteségünk keletkezik.
Fontos szem előtt tartani, hogy a központi bank egyáltalán nem úgy működik, mint például egy pékség, amelynek a bevétele a kenyér eladásából származik, a kiadásai pedig például a liszt és az energia beszerzési ára. A központi bank működése jórészt a bankrendszer közvetítésével zajlik.
Honnan származik az eurorendszer jövedelme?
A pénztárcánkban lévő eurobankjegyek sokkal többet érnek, mint amennyibe az előállításuk kerül. A kereskedelmi bankok fiókjain és ATM-jein keresztül jutnak el az emberekhez. Ehhez a bankoknak pénzügyi eszközök átadásával „meg kell vásárolniuk” a bankjegyeket az eurorendszertől. Ezekből az eszközökből a központi banknak bevétele keletkezik – amit a szakértők „szeniorázsnak” neveznek.
Mi a szeniorázs?A központi banki jövedelem másik forrása a kereskedelmi bankoktól a tőlünk felvett hitel után kapott kamat.
Az EKB és a nemzeti központi bankok ezenkívül számos pénzügyi eszközt, például államkötvényt vásároltak. A vásárlással az volt a célunk, hogy a nagyon alacsony, sőt nulla kamatláb mellett támogassuk a gazdaságot. Igyekeztünk megakadályozni, hogy az infláció túl hosszú ideig túlságosan alacsony maradjon. A megvásárolt eszközökből jövedelmünk keletkezhet.
Végezetül, a központi bankok devizát tartalékolnak, és egyéb befektetésekkel is rendelkeznek, amelyek szintén bevételt generálnak.
Melyek az eurorendszer kiadásai?
Amikor a kereskedelmi bankok betétet helyeznek el az eurorendszernél, betéti kamatot kell fizetnünk. Számunkra ez tehát kiadás. A kiadások megemelkedhetnek, ha például a monetáris politikánk részeként megemeljük a kamatokat.
Miért nagyobb jelenleg a kiadás, mint a bevétel?
A magas infláció megszelídítése érdekében igen rövid idő alatt jelentősen megemeltük a kamatokat. Emiatt a pénzügyi piacokon is felmentek a kamatok, ezért az egész gazdaságban megdrágult a hitel. A magasabb kamatok nyomán a hitelfelvétel vonzereje esik, a megtakarításé pedig nő. Ez visszafogja a kiadásokat, hűti a gazdaságot és leszorítja az inflációt – ami végső soron a célunk.
Mellékhatásként az eurorendszerbeli központi bankok által a bankoknak fizetett betéti kamat is jelentősen és gyorsan emelkedett. Ugyanakkor az eszközállományaik utáni jövedelem nem nőtt ugyanilyen mértékben.
Ennek az az oka, hogy sok ilyen eszköz – különösen államkötvény – nem kamatozik sokat, mivel alacsony kamatkörnyezetben vásároltuk őket. Ráadásul ezeknek a kötvényeknek a lejárata gyakran hosszú. Ha például az eurorendszer központi bankjai tízéves lejáratú államkötvényt tartanak, ez azt jelenti, hogy tíz évig tart, amíg a kötvény teljes összegét visszakapják.
Amikor megvásároltuk a szóban forgó kötvényeket, ez helyes lépés volt ahhoz, hogy az inflációt visszatérítsük a 2%-os célunkhoz. Az akkori infláció ugyanis túl alacsony volt. Az eszközökért akkor fizetett ár segített benne, hogy a pénzügyi piacokon lemenjenek a kamatlábak.
Miként fejti ki hatását az EKB eszközvásárlási programja?Ezzel azonban a jövőbeli kamatváltozásokkal kapcsolatos kockázatok is áthárultak a pénzügyi piacokról a központi bankra.
Ez a kockázat most kezd realizálódni, ahogy a központi bankok világszerte kamatot emelnek, hogy leküzdjék az inflációt. Ebben a helyzetben az eurorendszer kiadásai gyorsabban emelkednek, mint a bevételei. A nyeresége tehát csökken, sőt vesztesége is keletkezhet.
Mi történik, ha az eurorendszer veszteséges?
Ha veszteségünk keletkezik, megpróbálhatjuk először is a korábbi években elért nyereségből fedezni. Az EKB és más euroövezeti központi bankok évek óta jelentős – 2012 és 2021 között mintegy 300 milliárd eurós – nyereséget halmoztak fel.
Ez a nyereség nagyrészt az említett években követett monetáris politikából származott. Sok eszközt vásároltunk negatív kamatkörnyezetben, ami azt jelenti, hogy a bankok valójában fizettek, ha betétet helyeztek el nálunk.
Körültekintő központi bankként a nyereség bizonyos részét általános céltartalék és egyéb tartalék formájában felhalmoztuk. Ezenkívül akkor is keletkeznek bizonyos pénzügyi tartalékok, amikor rendszeresen átértékeljük eszközállományunk egy részét. Ilyenkor felhasználhatjuk ezeket a tartalékokat.
Az EKB esetében, ha az általános kockázati céltartalék nem ad elegendő puffert, akkor a fennmaradó veszteséget az euroövezeti országok nemzeti központi bankjai a monetáris politikai műveletekből származó bevételükből fedezhetik. Másik lehetőség, hogy a veszteséget átvezetjük az EKB éves számlájára, és a jövőben befolyó bevétel terhére számoljuk el.
Ebben a műhelytanulmányban további információk találhatók az eredményrészesedési eljárásokról.
Számít-e, ha az EKB veszteséges?
Fontos szem előtt tartani, hogy a központi bankok eltérnek a hagyományos vállalatoktól. Veszteség ellenére is hatékonyan működhetnek. A pénzügyi függetlenség elvéből mégis az következik, hogy a nemzeti központi bankoknak megfelelő tőkével kell rendelkezniük.
Arra számítunk, hogy idővel csökken a veszteség, ahogy az eurorendszer központi bankjainak a kötvény- és egyéb eszközállományuk után befolyó jövedelmük, valamint a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelből származó bevétel is emelkedik.
Végső soron az eurorendszer a pozitív tartományba visszatérő kamatlábakkal középtávon várhatóan ismét nyereséges lesz.
Mi történik, ha nyereségünk van?
Ha nyereségünk keletkezik, elkülöníthetjük valamekkora részét általános céltartalék és egyéb tartalék formájában, amely véd az esetleges jövőbeli veszteségektől. A fennmaradó nyereséget ezután felosztjuk az euroövezet nemzeti központi bankjai között, amelyek az EKB részvényesei.
A nemzeti központi bankok is félretehetnek bizonyos összeget, de a fennmaradó nyereségük általában az országuk kormányát illeti meg, átadják a költségvetésnek. Mindez az euroövezetben élők javát szolgálja.