Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2022. március 10.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Ukrajna orosz megszállása vízválasztó Európa számára. A Kormányzótanács messzemenő támogatásáról biztosítja az Ukrajnában élőket. Zökkenőmentes likviditási feltételeket biztosítunk, és végrehajtjuk azokat a szankciókat, amelyekről az Európai Unió és az európai kormányzatok határoztak. Minden szükséges lépést megteszünk az EKB árstabilitást követő megbízatásának teljesítése és a pénzügyi stabilitás garantálása érdekében.

Az Oroszország-Ukrajna háború lényeges hatással lesz a gazdasági teljesítményre és az inflációra a magasabb energia- és nyersanyagárak, a nemzetközi kereskedelemben okozott zavarok és a meggyengült bizalom közvetítésével. Az említett hatások mértéke függ a konfliktus alakulásától, az aktuális szankciók hatásától és a lehetséges további intézkedésektől. Az igen bizonytalan környezetet figyelembe véve a Kormányzótanács a mai értekezleten többféle forgatókönyvet vett figyelembe.

Az Oroszország-Ukrajna háború hatását abban a kontextusban kell értékelni, hogy a jelentős szakpolitikai intézkedésekkel segített euroövezeti gazdaság alapvetően szilárd helyzetben van. A gazdaság helyreállását gyorsítja a koronavírus omikron variánsának gyengülő hatása. A kínálati szűk keresztmetszeteket illetően kibontakozóban az enyhülés, a munkaerőpiac pedig tovább javul. Az új szakértői alapprognózisban – amely magában foglalja a háború következményeiről alkotott első értékelésünket – a GDP közeljövőben várható növekedési ütemét lefelé módosítottuk az Ukrajnában folyó háború miatt. A prognózisban 2022-ben 3,7%-os, 2023-ban 2,8%-os, 2024-ben pedig 1,6%-os éves reál-GDP-növekedéssel számolunk.

Az infláció meglepő módon továbbra is felfelé tartott a nem várt módon magas energiaárak miatt. Ezenkívül az áremelkedések is szélesebb kört érintenek. Az új inflációs szakértői alapprognózist szignifikánsan felfelé módosítottuk, az éves ráta 2022-ben 5,1%, 2023-ban 2,1%, 2024-ben pedig 1,9%. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított inflációs prognózis átlagos értékei 2022-ben 2,6%, 2023-ban 1,8%, 2024-ben pedig 1,9%, tehát szintén magasabb, mint ahogy a decemberi prognózisban jeleztük. A hosszabb távú inflációs várakozások többféle mérőszám alapján ismét az inflációs célunkon rögzülnek. A Kormányzótanács egyre valószínűbbnek ítéli, hogy az infláció középtávon a 2%-os célján stabilizálódik.

A háború gazdasági és pénzügyi hatásaira vonatkozó alternatív forgatókönyvek szerint, amelyeket honlapunkon a szakértői prognózisokkal együtt teszünk közzé, a gazdasági teljesítmény szignifikánsan gyengülhet, ha az energia- és nyersanyagárak meredekebben emelkednek, és ha a kereskedelemre és a hangulatra erősebb fékező hatás lép fel. Az infláció a közeljövőben jelentősen magasabb lehet. Ugyanakkor az összes forgatókönyv szerint továbbra is az várható, hogy az infláció fokozatosan csökken, majd 2024-ben megállapodik a 2%-os inflációs célunk körüli szinteken.

Aktualizált értékelésünk alapján és a bizonytalan környezetet figyelembe véve a Kormányzótanács a mai napon módosította az eszközvásárlási programnak (APP) az elkövetkező hónapok vásárlásaira vonatkozó ütemezését. Az APP alatti havi nettó vásárlások áprilisban 40 milliárd €-t, májusban 30 milliárd €-t, júniusban pedig 20 milliárd €-t tesznek ki. A nettó vásárlások harmadik negyedévi kalibrálása az adatoktól függ majd, és a kilátásokkal kapcsolatos értékelésünk alakulását fogja tükrözni. Ha a beérkező adatok támogatják azt a várakozást, hogy a középtávú inflációs kilátások a nettó eszközvásárlási program befejezése után sem gyengülnek, a Kormányzótanács a harmadik negyedévben lezárja az APP alatti nettó vásárlásokat. Amennyiben a középtávú inflációs kilátások megváltoznak, és ha a pénzügyi feltételek nem állnak összhangban a 2%-os cél felé való folyamatos közeledéssel, készen állunk rá, hogy a nettó eszközvásárlások ütemezését méret, illetve időtartam tekintetében módosítsuk.

Az EKB irányadó kamatlábainak bármely kiigazítása valamennyi idővel az APP alatti nettó vásárlásaink befejezése után történik meg, és fokozatosan megy majd végbe. Az EKB irányadó kamatlábainak pályáját továbbra is a Kormányzótanács előretekintő útmutatása és az iránti stratégiai elkötelezettsége határozza meg, hogy az inflációt középtávon 2%-on stabilizálja. A Kormányzótanács ennek megfelelően arra számít, hogy az EKB irányadó kamatlábai a jelenlegi szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztalja, hogy az infláció jóval az előrejelzési időszak vége előtt, valamint az időszak hátralevő részét tekintve tartósan eléri a 2%-ot, és úgy nem ítéli, hogy a trendinflációban realizált elmozdulás megfelelően előrehaladt ahhoz, hogy konzisztens legyen az infláció középtávon 2%-on levő stabilizálódásával.

A tanács ezenkívül megerősítette a többi monetáris politikai intézkedéseit is, ahogy a ma 13.45-kor közzétett sajtóközleményben részletesen olvasható.

Most részletesebben felvázolom, hogy meglátásunk szerint hogyan alakul a gazdaság és az infláció, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris feltételekre vonatkozó értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság 2021-ben 5,3%-kal bővült, és a GDP az év végén visszatért a pandémia előtti szintjére. A növekedés azonban 2021 utolsó negyedévében 0,3%-ra lassult, és 2022 első negyedévében várhatóan gyenge marad.

A gazdasági kilátások az Oroszország-Ukrajna háború alakulásától, valamint a gazdasági és pénzügyi szankciók és egyéb intézkedések hatásaitól függenek. A növekedést gátló egyéb kedvezőtlen hatások ugyanakkor gyengülőben vannak. A szakértői prognózis alapforgatókönyve szerint az euroövezet gazdasága 2022-ben várhatóan még erőteljesen bővül, de lassabb ütemben, mint ahogy a háború kitörése előtt vártuk. A koronavírus omikron variánsának terjedését korlátozó intézkedéseknek enyhébb hatásuk volt, mint az előző hullámok alatt, és jelenleg folyamatban van megszüntetésük. A pandémia okozta kínálati zavarok is az enyhülni látszanak. A nagyméretű energiaársokk egyénekre és vállalkozásokra gyakorolt hatásait valószínűleg részben tompítja majd azoknak a megtakarításoknak a felhasználása, amelyeket a pandémia alatt halmoztak fel, valamint a kompenzációs fiskális intézkedések.

Középtávon a szakértői alapprognózis szerint továbbra is arra számítunk, hogy a növekedés hajtómotorja az erőteljes belső kereslet lesz, amelyet az erősebb munkaerőpiac támogat. Ahogy egyre több embernek van munkája, a háztartások várhatóan nagyobb jövedelmekhez jutnak, és többet költenek. A világgazdaság élénkülése, valamint a fiskális és monetáris politikai támogatás szintén hozzájárul a növekedési kilátásokhoz. Elengedhetetlen továbbra is a fiskális és a monetáris támogatás, különösen a mostani nehéz geopolitikai helyzetben.

Az infláció

Az infláció februárban a januári 5,1%-ról 5,8%-ra emelkedett, és arra számítunk, hogy az év folyamán tovább nő. Továbbra is az energiaárak,amelyek februárban 31,7%-kal megugrottak, a jelenlegi magas infláció fő okai, és sok egyéb ágazatban is felfelé húzzák az árakat. A szezonális hatások, a megemelkedett szállítási költségek és a magasabb műtrágyaárak miatt az élelmiszerárak is megemelkedtek. Az elmúlt hetekben az energiaárak tovább emelkedtek, és az Ukrajnában zajló háború miatt egyes élelmiszer- és nyersanyagárakra további felfelé ható nyomás nehezedik majd.

Az áremelkedés emellett szélesebb körre is kiterjedt. Az elmúlt hónapokban a legtöbb trendinflációs mérőszám 2% feletti szintekre nőtt. Ugyanakkor bizonytalan, hogy az említett mutatók mennyire tartósan emelkedtek meg, tekintettel a pandémiával összefüggő átmeneti tényezők szerepére és a magasabb energiaárak közvetett hatásaira. A piaci alapú mutatók szerint az energiaárak a vártnál tovább magasak maradnak, de az előrejelzési időszak folyamán mérséklődnek. Várhatóan szintén enyhül a világszerte tapasztalható kínálati szűk keresztmetszetekből eredő ároldali nyomás.

A munkaerőpiaci helyzet mérhető ütemben tovább bővül, ahogy a munkanélküliségi ráta januárban 6,8%-ra esett. Bár egyre több ágazatban jelentkezik a munkaerőhiány, a bérnövekedés összeségében visszafogott maradt. A gazdaság visszatérése a teljes kapacitás-kihasználáshoz idővel várhatóan a valamivel gyorsabb bérnövekedés irányába hat majd. A pénzügyi piacokból és felmérésekből kapott hosszabb távú inflációs várakozások különféle mutatói körülbelül 2%-on tartózkodnak. Ezek a tényezők a trendinflációhoz is hozzájárulnak, és segítségükkel a teljes infláció tartósan megállapodik a 2%-os célunkon.

Kockázatértékelés

A gazdasági kilátásokat övező kockázatok Ukrajna orosz megszállása nyomán jelentősen megemelkedtek, és lefelé billentek el. Miközben a pandémiával kapcsolatos kockázatok enyhültek, az Ukrajnában folyó háború erősebb kihatással lehet a gazdasági szereplők hangulatára, és ismét súlyosbíthatja a kínálat-oldali korlátokat. A folyamatosan magas energiaköltségek bizalomvesztéssel párosulva a vártnál erősebben lefékezhetik a keresletet, és korlátozhatják a fogyasztást és a beruházásokat.

Ugyanezek a tényezők kockázatokat jelentenek az inflációs kilátások szempontjából, és ezek a kockázatok a közeljövőben felfelé mutatnak. Az Ukrajnában zajló háború különösen az energiaárak szempontjából jelentős felfelé irányuló kockázat forrása. Ha az ároldali nyomás a vártnál nagyobb béremelésekben csapódik le, vagy ha a gazdaság gyorsabban tér vissza a teljes kapacitású üzemmódba, az infláció középtávon is magasabb szintre kerülhet. Azonban, ha a kereslet középtávon esetleg gyengül, az árakra való hatás is kisebb lehet.

Pénzügyi és monetáris feltételek

Ukrajna orosz megszállása jelentős volatilitást okozott a pénzügyi piacokon. A háború kitörése után a kockázatmentes piaci kamatok februári értekezletünk óta tapasztalt emelkedése részlegesen megtorpant, a részvényárak pedig visszaestek.

Az Oroszország elleni pénzügyi szankciók, többek között néhány orosz bank SWIFT-ből való kizárása ez idáig nem okozott súlyos pénzpiaci fennakadásokat vagy likviditáshiányt az euroövezet bankrendszerében. A banki mérlegek összességükben megőrzik a jó állapotukat, ami a teherbíró tőkepozícióknak és a kevesebb nemteljesítő hitelnek köszönhető. A bankok jelenleg ugyanolyan nyereségesek, mint a járvány előtt.

A vállalati bankhitelkamatok valamivel megemelkedtek, miközben a háztartási jelzáloghitel-kamatok hosszú időszakot tekintve is szilárdan alacsony szinten tartózkodnak. A vállalati hitelkihelyezések a 2021 utolsó negyedében megfigyelhető erős emelkedés után visszaestek. Tartja magát a háztartási kihelyezések szintje, különösen lakásvásárlási célra.

Konklúzió

Összefoglalva, Ukrajna orosz megszállása negatívan fogja érinteni az euroövezeti gazdaságot, és szignifikánsan megemelte a bizonytalanságot. Ha a szakértői alapprognózis megvalósul, a gazdaság újraélénkülése is folytatódik, köszönhetően a pandémia csökkenő hatásának, a várhatóan szilárd belső keresletnek és az erős munkaerőpiacnak. A fiskális intézkedések, többek között európai uniós szinten is segítenek megvédeni a gazdaságot. Az inflációs kilátások aktualizált értékelése alapján és a bizonytalan környezetet figyelembe véve módosítottuk az elkövetkező hónapokra tervezett nettó eszközvásárlások ütemezését, és megerősítettük az összes többi monetáris politikai intézkedésünket. Szoros figyelemmel követjük az uralkodó bizonytalanságokat. Irányelvi intézkedéseink kalibrálása továbbra is az adatoktól függ majd, és a kilátásokkal kapcsolatos értékelésünk alakulását tükrözi. Készen állunk valamennyi eszközünk megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon a két százalékos célunkon stabilizálódjék.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok