SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. január 30.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy csökkentük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelésünkön alapul.

A dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció nagyrészt összhangban mozog a szakértői prognózissal, és az idei év folyamán várhatóan visszatér a középtávú 2%-os célunkhoz. Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan meg fog állapodni a célunk környékén. A belföldi infláció még mindig magas, aminek fő oka, hogy bizonyos ágazatokban a béreknek és az áraknak az infláció múltbeli megugrásához való igazodása számottevő késedelemmel még mindig folyamatban van. A bérnövekedés ugyanakkor a vártnak megfelelően mérsékeltebb, a nyereségek az inflációs hatást részlegesen tompítják.

A közelmúltbeli kamatvágásaink eredményeként az új hitelek felvétele fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára. A finanszírozási feltételek ugyanakkor továbbra is szigorúak, többek között azért, mert a monetáris politikánk változatlanul restriktív, és a múltbeli kamatemelések hatása továbbra is folyamatosan átgyűrűzik a hitelállományokra, ahogy néhány lejáró hitelt magasabb kamattal görgetnek tovább. A gazdaság továbbra is ellenszéllel küzd, de az emelkedő reáljövedelmek és a restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos lecsengése nyomán idővel várhatóan megélénkül a kereslet.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság a negyedik negyedévben az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint stagnált, és a közeljövőben valószínűleg továbbra is gyengén teljesít. A felmérések alapján a feldolgozóipar tovább zsugorodik, miközben a szolgáltatási szektorban expanzió tapasztalható. A fogyasztói bizalom törékeny, mivel a háztartások emelkedő reáljövedelme egyelőre nem bizonyult elegendő ösztönzőnek a kiadások jelentős megnövelésére.

A gazdasági helyzet javulásának feltételei mindazonáltal továbbra is adottak. Miközben az elmúlt hónapokban a munkaerőpiac valamelyest gyengült, továbbra is szilárdnak mondható, ahogy a munkanélküliségi ráta a decemberi 6,3%-kal továbbra is alacsony. A szilárd álláspiac és a magasabb jövedelmek várhatóan megerősítik a fogyasztói bizalmat, és lehetővé teszik a kiadások fellendülését. A kedvezőbb árú hitelek is idővel várhatóan megélénkítik a fogyasztást és a beruházást. Feltéve, hogy a kereskedelmi feszültségek nem eszkalálódnak, a kivitel várhatóan támogatni fogja az élénkülést, ahogy megerősödik a világpiaci kereslet.

A fiskális és strukturális szakpolitikák nyomán várhatóan nő a gazdaság termelékenysége, versenyképessége és rezilienciája. Üdvözöljük az Európai Bizottság versenyképességi iránytűjét, amely konkrét cselekvési ütemtervet biztosít. Elengedhetetlen, hogy további konkrét, ambiciózus strukturális szakpolitikák kövessék azokat a javaslatokat, amelyeket Mario Draghi az európai versenyképesség fokozásáról, Enrico Letta pedig az egységes piac felhatalmazásáról tett. A kormányzatoknak az EU gazdasági irányítási kerete alapján maradéktalanul és haladéktalanul eleget kell tenniük kötelezettségvállalásaiknak. Ez megkönnyíti majd a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós lefaragását, kiemelt helyre sorolva a növekedésélénkítő reformokat és beruházásokat.

Az infláció

Az éves infláció januárban a novemberi 2,2 százalékról decemberben 2,4 százalékra emelkedett. Akárcsak a megelőző két hónapban, számítottunk az emelkedésre, amely elsősorban abból ered, hogy a régebbi meredek energiaáresések kikerültek a számításból. Ennek következtében az energiaárak az előző havihoz viszonyított decemberi emelkedéssel párhuzamosan – a négy egymást követő visszaesés után –éves alapon kissé megemelkedtek. Az élelmiszerár-infláció és az iparcikkinfláció kissé csökkent, 2,6%-ra, illetve 0,5%-ra, az iparcikkinfláció pedig felkúszott 4,0%-ra.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatójának alakulása megfelel a középtávú inflációs célunkhoz való tartós ütemű visszatérésnek. A belföldi infláció, amely szorosan követi a szolgáltatások inflációját, változatlanul magas, ahogy a bérek és egyes szolgáltatásárak még mindig számottevő késedelemmel igazodnak az infláció múltbeli megugrásához. Ugyanakkor közelmúltbeli jelzések szerint a béroldali nyomás folyamatosan mérséklődik, a nyereségek pedig pufferszerepet játszanak.

Arra számítunk, hogy a közeljövőben az infláció az aktuális szint körül ingadozik, majd fenntarthatóan megállapodik a 2%-os középtávú cél körül. Várhatóan segíti a folyamatot az enyhülő munkaerőköltség-oldali nyomás és a múltbeli monetáris politikai szigorításunknak a fogyasztói árakon továbbra is érzékelhető hatása. Miközben az inflációs kompenzáció piaci alapú mutatói nagyrészt visszafordították az ősszel megfigyelt visszaesést, a hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A világkereskedelemben jelentkező súrlódások fokozódása tovább fékezheti az euroövezeti növekedés ütemét azáltal, hogy visszafogja a kivitelt, és gyengíti a világgazdaságot. A gyengébb bizalom megakadályozhatja a fogyasztás és a beruházás várt ütemű élénkülését. A helyzetet olyan geopolitikai kockázatok ronthatják mint Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet, amely megzavarhatja az energiaellátást és további nyomást helyezhet a világkereskedelemre. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál hosszabb ideig érzékelhetők. Ugyanakkor erősebb lehet, ha a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció lehetővé teszi a belföldi fogyasztás és beruházás gyorsabb újraélénkülését.

Az infláció magasabb lehet, ha a bérek vagy a nyereségek a vártnál nagyobb mértékben emelkednek. Az inflációval kapcsolatos felfelé mutató kockázatok a fokozott geopolitikai feszültségekből is eredhetnek, amelyek a közeljövőben az energiaárak és a szállítási költségek emelkedéséhez vezethetnek, és zavarokat idézhetnek elő a világkereskedelemben. Emellett a szélsőséges időjárási viszonyok és általában a kibontakozó klímaválság is a vártnál erősebben felhajthatja az élelmiszerárakat. Ezzel szemben az infláció lefelé irányuló meglepetést okozhat, ha a gyenge bizalom és a geopolitikai eseményekhez fűződő aggodalmak megakadályozzák a fogyasztás és a beruházás várt ütemű fellendülését, ha a monetáris politika a vártnál erősebben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik. A világkereskedelemben jelentkező nagyobb súrlódások elbizonytalaníthatják az euroövezeti inflációs kilátásokat.

A pénzügyi és monetáris helyzet

Az euroövezeti piaci kamatok a decemberi értekezletünk óta megemelkedtek, ami részben a globális pénzügyi piacokon megfigyelhető magasabb kamatokat tükrözi. Noha a finanszírozási feltételek továbbra is szigorúak, a kamatvágásaink nyomán a hitelfelvétel fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára.

Az új vállalati kihelyezések átlagos kamata novemberben 4,5%-ra esett, miközben a piaci alapú adósság kibocsátási költsége megmaradt 3,6%-on. Az új jelzáloghitelek átlagos kamata valamelyest csökkent, 3,5%-ra.

A vállalatoknak való banki hitelkihelyezések decemberben 1,5%-kal nőttek a novemberi 1,0%-ról erős havi állományváltozás környezetében. A vállalatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományok növekedése éves szinten 3,2%-ra mérséklődött. A jelzáloghitelezés fokozatosan továbbélénkül, azonban 1,1%-os éves növekedési ütemmel összességében visszafogott.

A legfrissebb bankhitelfelmérésünk szerint a vállalati hitelképességi standardok azután, hogy az előző négy negyedévben nagyjából stabilizálódtak, 2024 utolsó negyedévében ismét szigorodtak. Ez főként annak tudható be, hogy a bankokat egyre nagyobb aggodalommal töltik el az ügyfeleiket érintő kockázatok, amelyeket kevésbé hajlandóak magukra vállalni. A vállalati hitelkereslet kissé megemelkedett a negyedik negyedévben, de összességében továbbra is gyenge. A jelzáloghitel-képességi követelmények a három negyedévi enyhülés után nagyjából szinten maradtak, miközben a jelzáloghitel-kereslet, főként a vonzóbb kamatok nyomán, erősen megnövekedett.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelésünkön alapul. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió ereje fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.